Cikázó pontok varázsa

Számítógép-bolondoknak és programozóknak lehet igazi csemege a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása, amely a magyar művészeti élet számítógépes technikákhoz való viszonyát dokumentálja a rendszerváltás környékén. A tárlat részben egy 1990-es franciaországi kiállítás rekonstrukciója, akkor Lille-ben az új médiaművészet egyik jelentős kurátora, Joël Boutteville válogatta ki kilenc magyar alkotó munkáit – később két másik helyszínen is bemutatták. Az alkotásokat sokáig elveszettnek hitték, de kiderült, hogy a kurátor megőrizte azokat, így ismét a nagyközönség elé kerülhettek más fontos művészek munkái mellett.

A galéria termeiben belepillanthatunk abba, hogyan használták képek és animációk létrehozására a mai szemmel kezdetleges technológiát. Meg lehet nézni Charles Csuri 1967-es Kolibri című alkotását, amely az első, nagyközönség számára készült számítógépes animáció.

A vonalakból álló rajz előbb szépen lassan szétesik, különböző alakzatokat vesz fel, hogy végül újra egy madárrá álljon össze – nem hangzik hatalmas teljesítménynek, akkoriban mégis többszekrénnyi számítógép kellett megalkotásához. Az első komputeranimációs programnyelvet, az Animát megalkotó Csuri volt az, aki először meglátta a művészi alkotás lehetőségét az új technológiákban. Ehhez azonban nem csak alkotói vénára és kreativitásra volt szükség az 1960-70-80-as években, de komoly tudományos érdeklődésre is. Több tudós és intézet összefogására volt szükség például a magyar származású John Halas (Halász János) 1980-ban készült 10 perces Dilemma című animációs filmjének elkészüléséhez, amelyet az USA-ban a Jedi visszatér kísérőfilmjeként vetítettek a mozik. Magyarországon a '70-es évek neoavantgárd mozgalmai kezdték el használni a számítógépet művészeti alkotások létrehozására, a kiállítás pedig a korabeli fogadtatásra is reflektál.

Kordokumentumnak sem utolsók például a Hannawati P. Ráden a Csokonai Vitéz Műhely nevű posztpunk együttes számára készített videoklipjei, amelyek a rendszerváltás időszakának politikai jelképeit is felvonultatják.

A kiállítás azok számára lehet magával ragadó, akik szívesen csodálkoznak rá: mekkora erőfeszítésekre és technológiai háttérre volt szükség ahhoz, hogy megalkossanak egy kisfilmet, amelyben egy pont elszakad a koordináta-rendszerből, és percekig cikázva keresi a helyét a világban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!