Legnézettebbek versenye. - „2014. január 1. és március 31. között a TV2 volt Magyarország legnézettebb tévéje a teljes lakosság körében” (TV2.hu) - „Az RTL Klub az év eleje óta minden estét megnyert a TV2 ellen a 18–49 éves korcsoportban” (RTL Sajtóklub)

 
Nézettségi verseny - Illusztráció

Bár a nézettségi adatok elsősorban a hirdetők és a reklámértékesítők számára lényegesek, naponta látjuk és halljuk a tévécsatornáktól, hogy ők a „legnézettebbek”.

Joggal merül fel a nézőkben, hogyan lehet ugyanazon cég (Nielsen Közönségmérés Kft.) azonos adatait ilyen élesen ellentmondóan magyarázni?

Érdemes megnézni az apró betűs részt, ugyanis az a döntő, hogy melyik idősávban, melyik időszakban milyen műsortípusra és célcsoportra utalnak. „A televíziós társaságok saját döntése, hogy az elérhető célcsoportok közül olyanról publikáljanak adatokat, mellyel saját eredményeiket tudják kidomborítani” – kapjuk a magyarázatot a Nielsentől. Az 1923-ban alapított, jelenleg száz országában működő vállalatot a dán származású, chicagói elektromérnök, Arthur Nielsen hozta létre, majd 1950-ben bevezette tévés nézettségmérő módszerét, amely azóta persze rengeteget változott.

Magyarországon a mérés 1993-ban indult, az akkori 13-hoz képest ma 103 magyar nyelvű csatorna verseng a nézőkért. S hogy melyik műsor vagy csatorna milyen nézettséget ért el, arról a magyar társadalmat lefedő, 1040 háztartásból álló panelminta dönt, illetve annak 2500, négyéves és annál idősebb tagja. A nemes feladatra nem lehet önként jelentkezni, a kiválasztás automatikusan, egy szoftver segítségével történik. A családok legfeljebb öt évig vehetnek részt a mérésben, fizetséget nem, de időnként (például karácsonykor) ajándékot kapnak.

A tesztháztartásokat folyamatosan ellenőrzik. Az adatokat a mérőműszerek minden éjjel telefonvonalon továbbítják a központba, így a következő munkanapra már megvannak a pontos nézőszámok.

Van három betűszó, amely mutatókat jelöl, a kereskedelmi tévék munkatársai mindent ezeknek rendelnek alá. A nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a leggyakoribb három adat az AMR (egy adott műsort a lakosságból hány fő vagy hány százalék nézett), az SHR (közönségarány, az éppen tévézők hány százaléka választotta az adott műsort) és az RCH (teljes elérés, az adott célcsoportból legalább egy percre hányan nézték a műsort).

A csatornák pedig ezen adatokat saját érdekeik szerint hangsúlyozzák, emiatt gyakran szürreálisan nagy számok jönnek ki, különösen, ha összeadják a több csatornán egy időben vetített műsorok nézettségét, mint például ahogy időnként azt az MTVA teszi az M1, az M2, a Duna Tv és a Duna World számaival. Ha valahol azt hallják, mennyien „kapcsoltak oda” egy adott műsorra, az nem egyenlő azzal, hogy valóban látták, mi több, végig is nézték az adást. A Nielsen szoftvere képes listázni az elkapcsolási adatokat is, ami a tévécsatornáknak fontos visszajelzés.

A magyar nézők mostanság már nem az RTL Klub és a TV2 között kapcsolgatnak, hanem csatornacsaládokhoz lojálisak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!