Miközben a nyomtatott sajtó a csökkenő példányszámok miatt panaszkodik, az online újságírás bevette még a tradicionális sajtó fellegvárát, az amerikai Pulitzer-díjat is.
„Ha hat éve valaki azt mondja, hogy az idén a Huffington Post Pulitzert kap, míg a Washington Post nem, az amerikai sajtó viszonylag konzervatív világából senki sem hitt volna neki” – írja a brit Guardian napilapban Emily Bell, a New York-i Columbia egyetem professzora, a Pulitzer-bizottság tagja. Most pedig már azt nehéz elképzelni, hogy a következő években ne az új médiumok dominálják a legrangosabb sajtóelismerés díjazottainak névsorát.
Hat éve még csupán annyi engedményt tett a tekintélyes szakmai zsűri, hogy a nyomtatott lapok online anyagait is lehetett nevezni a díjra. Három éve a megkülönböztetést eltörölték, ám az idén történt csak meg, hogy kizárólag digitális médium olyan munkatársa nyert díjat, aki emellett a nyomtatott sajtóban nem is publikál: a Huffington Post honvédelmi tudósítója, David Wood, a belföldi tudósítások kategóriájában – miközben még arról is folynak a viták, vajon a „HuffPo” egyáltalán újságnak számít-e. A Pulitzer-bizottság definícióját megfordítva márpedig „újság” minden olyan lap vagy hírportál, amely legalább heti rendszerességgel publikál, és tartja magát a legmagasabb szintű újságírói elvekhez. Külön kategóriát pedig már azért sem érdemes létrehozni az online és a nyomtatott sajtó számára, mert az utóbbi a legtöbb jóslat szerint el fog tűnni idővel.
Ha a Pulitzerre egyfajta iránytűként tekintünk, más változások is kirajzolódnak: a különleges helyszíni jelentés (breaking news) kategória nyertese, a Tuscaloosa News bár cikkekkel pályázott, valójában többtucatnyi, gyorsan frissülő Twitter-bejegyzéssel jut el az olvasóihoz. De még az 1892 óta megjelenő napilap-dinoszaurusz Denver Post is egy online képsorozattal nyerte el a legjobb különleges fotóriportért osztott Pulitzert. Az idei nyertesek azt is bizonyították, hogy a régi félelmekkel ellentétben sem az új hírközlési technikák, sem a telekommunikáció új csatornái – a közösségi platformok – nem hoznak minőségi hanyatlást az újságírásban, de hatékonyabbá teszik az újságírói munkát és gyorsabbá az információáramlást. Ahogy Arianna Huffington, a „HuffPo” alapítója is vallja: „minőségi újságírást bármilyen fórumon lehet művelni”.
Ezt az elvet követi a magyar Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány is, amely 1989 óta osztja ki a magyar sajtó legrangosabb elismerésének számító díjait. A kurátorok a kimagasló újságírói – és emberi – teljesítményt veszik figyelembe, nem téve különbséget régi és új médiumok között. Amerikai kollégáikat jóval megelőzve, már 2003-ban online újságírói munkájáért adtak elismerést Tóta W. Árpádnak, az Index.hu akkori publicistájának. Szintén az Index.hu munkatársa volt a 2010-ben tényfeltáró újságírói munkájáért díjazott Bodoky Tamás, jelenleg az Átlátszó.hu, „a magyar WikiLeaks” főszerkesztője. A másik rangos magyar sajtóelismerés, a Minőségi Újságírásért-díj birtokosai között is egyre nagyobb számban akad online újságíró, eddig ugyan csak az orgio.hu és az Index.hu munkatársai közül kerültek ki díjazottaik.
Az online előretörése a nyomtatott sajtót azért is zavarba hozza, mert ez idáig néhány kivétellel, mint a New York Times vagy a Wall Street Journal, egyetlen hagyományos lapnak sem sikerült nyereségessé tennie az online kiadását. Ez nem kis kihívás, becslések szerint az előfizetéses rendszer bevezetése akár 90 százalékkal is csökkentheti egy internetes oldal olvasóinak számát azonnal. Bár a hackerek számos trükköt kitaláltak, amelyekkel ingyen hozzá lehet férni a védett tartalmakhoz, ez sem csökkentette az előfizetni kívánók számát, mely a New York Times esetében tavaly meghaladta a 400 ezret. Csakhogy a digitális előfizetésekből és az online reklámfelületek értékesítéséből együttvéve is csupán a kiadó éves remélt bevételeinek töredéke folyik be. A digitális előfizetők azonban sokkal értékesebbek puszta anyagi hasznuknál: többet olvasnak, lojálisabbak, tehetősebbek, így a hirdetők számára is vonzóbbak – véli a Reuters egyik gazdasági bloggere.
A New York Times azzal is csábítja őket, hogy jóval több tartalmat kínál az online előfizetőknek, mint például a Financial Times, amely csupán a nyomtatott kiadását teszi elérhetővé digitális formában.
Magyarországra különösen jellemző, hogy a fogyasztók nem akarnak az online hírekért és a digitális kiadványokért fizetni, bár a Kreatív Online hírportál (amúgy csak előfizetéssel elérhető) cikke szerint ezért a tartalomszolgáltatók is felelősek, mivel nem nyújtanak olyan valós kínálatot, amely a keresletet ösztönözné. A newspaperdeathwatch.com honlap szerint nem büntetni kellene az olvasókat az előfizetéses rendszerek bevezetésével, hanem – akár a New York Times pozitív példáját követve – különleges szolgáltatásokkal meggyőzni őket arról, hogy érdemes pénzt kiadniuk a színvonalasabb, tartalmasabb médiafogyasztásért. Ha ez valakinek egyszer sikerül, talán nem is Pulitzer-, hanem Nobel-díjat érdemelne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
