Aludhatnának még, vagy készülhetnének akár a vészesen közelgő érettségire, ez a reggeli óra nem kötelező. De nyolc lány és hét fiú mégis érdeklődéssel üli végig a másfél órás foglalkozást a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnáziumban. Azt mondják, érdekli őket téma, a tantervben alig esik erről szó, „pedig nagyon fontos, nem csak történelmi, hanem kulturális és lelki szempontokból is”. A holokausztról tanulnak.

 
Németh András Péter felvétele

Baglyos Natália matematika-német szakos tanárnő is szabadideje terhére tart holokauszt témájú „órákat” az érdeklődő diákoknak: fővárosi emlékműveket, múzeumokat látogatnak meg, a múlt héten túlélőkkel beszélgettek. „Az USC Soá Alapítvány kurzusát végeztem el és az ott megismert 52 ezres interjúgyűjtemény alapján létrehoztam egy saját holokauszt óratervet, amely leginkább az embermentőkre fókuszál. Azért is állítottam őket a középpontba, mert iskolánk névadója is 1500 gyermeket és 500 felnőttet mentett meg” – magyarázza Baglyos Natália.

Az órán az evangélikus gimnázium névadójáról egymás szavába vágva sorolják a tudnivalókat. Kis gondolkodás után Sztehlóhoz hasonló történelmi figurák is beugranak: Wallenberg, Schindler, Angelo Rotta. „Tudjátok, Carl Lutz, róla volt kérdés az Izraelről szóló vetélkedőn” – súgja társainak Carmen. A tanárnő kérdésekkel ösztönöz vitára: Vajon hány embermentő lehetett hazánkban és mennyi zsidót tudtak megmenteni? Egyáltalán mérhető-e mindez számokban? Ugyanolyan elismerés illeti azt, aki egy embert mentett meg, mint aki több ezret? Lassacskán mindenki bekapcsolódik, parázs vita alakul ki a számokról, majd amikor aktuálpolitika kerül elő (az egyik srác szerint Orbán Viktor is a Soros Alapítvány segítségével tanult), a tanárnő közbelép és feladatokat oszt.

A következő feladatban a csoportoknak fel kellett készülni egy-egy embermentő életútjából, majd néhány percben előadni, ehhez internetes segítséget is használhattak, laptopok sorakoznak az asztalon. Wallenbergnél a Schutzpass (védlevél) jelenik meg az interaktív táblán illusztrációként, valamint a Soá alapítvány interjúgyűjteményéből láthatunk egy rövid részletet, amelyen Heller Ágnes és Verebély Iván eleveníti fel emlékeit. Salkaházi Sára érdemeinek ismertetője után a Duna-parti emlékmű látható a kivetítőn. Sztehlo Gáborról megtudjuk, hogy Horváth Ádám rendező a háború után szintén a Sztehlo-házban lakott. Majd újabb túlélői bejátszások következnek. A Schindlerről szóló ismertető után természetesen a Spielberg-filmből jön néhány perc. A többség nem látta a filmet, a bejátszás után néma csend. Kasztner Dezső megosztó figura: óriási összeget kért mindenkitől, aki „megmentő” vonataira fel akart szállni. A szerelvények a haláltábor helyett munkatáborba szállította a zsidókat. Ezzel összesen több mint húszezer ember menekült meg. Végül a most 105 éves, Sopronban élő Brandeisz Elzáról tudunk meg fontosakat, ő – mások mellett – Soros György édesanyját mentette meg.

Záró kérdésként az embermentők feladatai kerülnek szóba: ruháról, ételről kellett gondoskodniuk az általuk bújtatottak számára, miközben életüket kockáztatták. Anna Frank történetét említi a tanárnő, végül pedig a hála kérdése is szóba jön. Abban nagy az egyetértés, hogy meg kell próbálni embernek maradni minden körülmények között. És harcolni a kirekesztő gyűlölet minden formája ellen. Nyolc lány és hét fiú már jól tudja ezt.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!