A pálinka jövedéki adója megugorja a „műszeszek” árát. A lokálok az előállítási ár tízszeresét is elkérik. A mama a rézelejét sem hagyná kárba veszni.
A csempéről is botmixerrel széttrancsírozott eperhús csöpög, harmincliteres plasztikvödrök a kádban, pongyolás háziasszony pépesíti cefrévé a gyümölcshúst, s fogadja meg istenkáromlások közepette, hogy ő többet nem gürizik ennek az embernek. De ezt minden évben megfogadja. Kinn a nappaliban kalákában görnyednek a lakópark lakói az epresláda fölé, egyetlen mozdulattal kanyarítják ki a csumát, egy másikkal a rohadást, a harmadik pedig repíti a vödörbe a gyümölcsöt. Jó voltam hozzátok, az idén Asiat vettem, nem kell piszmognotok, ösztönöz mindenkit a házigazda. Az eper ugyanis akkora, mint egy csecsemőököl.
Két mázsa eper áll cefreként a vödörben, a házigazda dob hozzá még almát, majd elégedetten konstatálja, hogy ehhez a cucchoz enzim se kell (különböző enzimekkel pörgetik fel a gyümölcshús elfolyósodását, az aromák felszabadítását stb.), és három-négy hétre rázárja a garázsajtót a „pálinkaalapra”. Mikor eljön a főzés napja, ötvenliteres rézalkalmatosságot vételez a szomszédtól (egy liter eperpálinka a tarifa), majd kicsit ordibál nyugdíjas mamájával, aki smucigan szedné le a „rézelejét”, veszélyeztetve a szesz zamatát és a fogyasztók egészségét. A „főzés nyitánya” ugyanis metilalkoholt tartalmaz, ami látáskárosodást okoz, és visszaveti az agyi funkciókat. Fél évvel később pedig a főzés után (ennyi a szellőzési, pihenési idő) a kaláka újra összeül – és fogyaszt.
Kétszáz kiló eperről (ára 40 ezer forint) mintegy 22 liter pálinka jön le. Alapanyaggal együtt így 1818 forintból kijött egy liter. A házi főzés utáni jövedéki adó hektoliterfokonként 1670 forint – ökölszabály szerint 2 liter 50 „fokos” pálinka jelenti ezt a mennyiséget. Azaz a pálinka literje „kalákában” is 2653 forint. Ha pedig főzeti az ember, majdnem 3500-4000 forintra jön ki, de akkor még sehol a haszon. Nem csoda, ha 4500-6000 forintért adja a bérfőzető. Vagyis: egyszerűen nem éri meg „svarcban” csinálni, ráadásul, aki nem tudja bizonyítani a fináncnak, hol főzette a csomagtartóban lapuló demizson tartalmát, több tízezer forintot vasal be rajta az állam.
A nagy márkák közül jó párat bérfőzdék állítanak elő, a márkanév pedig megduplázhatja még a 4500-6000 forintot is – feltéve, ha üzletben, üveggel vásárol az ember. Ha pedig kocsmában isszuk a pálinkát, bulinegyedek kárintézményeiben, akkor az ár már ennek a sokszorosa is lehet, hiszen 4 centért akár ezer forintot is elkérnek a vendéglátók. Azaz egy liter a végén 24 ezer forintot kóstál – miközben számos lokál közvetlenül a bérfőzetőktől vásárol.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!