GYEREKIRODALOM - Megjelent a július 15-i Vasárnapi Hírek Irodalom rovatában.
Ha az utcán
járok-kelek,
úgy érzem, a
világ kerek.
Mindenkinek
jó a kedve:
meg lehetünk
elégedve.
Nem kell hogy a
szívünk fájjon,
minden szép ezen
a tájon,
itt ligetes,
ott meg bankos,
kicsit puccos,
kicsit punkos,
takaros – sőt:
takarékos! –,
csak: nem elég
csapadékos.
Az meg aztán
pláne fura,
mért van folyton
kánikula.
Hadd kérdezzek
egy butát:
ki szeretne
hőgutát?
Mindnyájunknak
jobban esne,
ha egy kicsit
többet esne,
viszont a nap
– jut eszembe! –,
nem sütne pont
a szemembe!
Maradjunk a
merő ténynél:
nincs szörnyűbb a
verőfénynél,
s akik ehhez
ragaszkodnak,
teljes joggal
panaszkodnak.
*
Szép időnk lesz,
ha jól látom…
– hőbörög az
anorákom.
Esernyőm is
háborog:
hol késnek a
záporok?
Várni…, várni…
idegőrlő!
– tűnődik az
ablaktörlő.
Esőember?
Lepacsiznám!
– menőzik a
gumicsizmám.
Így a felleg:
Az a helyzet,
nekünk itt már
befellegzett.
Leüzent a
hivatal:
Kéne egy kis
zivatar!
Ezt nézzétek
nekem mim van:
madár költ a
kapucnimban!
Esőcseppek!
Sorakozó!
Kiszáradt a
homokozó!
Túlzásokkal
él a csúszda:
Bárcsak minden
vízben úszna!
Szól a kátyú:
Mindent bele!
Úgy lennék már
újra tele!
Rozsda után
rí a vödör,
tócsa után a kis
gödör,
próbálkozunk
mi is, naná:
beállunk egy
felhő alá,
de a felhő
jön is, megy is.
Befürödtünk.
Én is, te is.
*
Szép is volna
bőrig ázni,
nyakig sárban
dagonyázni,
minden rossznak
véget vetni,
pocsolyába
lépegetni,
jó dolgokban
dúskálni,
vizes járdán
csúszkálni,
gilisztákkal
barátkozni,
csigákkal is
találkozni…
Ne hallgassunk
tovább: juhé!
Jár nekünk egy
jó kis zuhé!
Elég volt a
lézengés!
Kezdődhet az
égzengés!
Ne fáradj az
érveléssel:
villámmal meg
jégveréssel…
Az lesz csak a
jóleső,
ha potyog ránk
az eső!
Ne kókadozz
magadba’!
Szaladjunk a
szabadba!
Halljuk meg az
idő szavát:
szívjuk be az
eső szagát!
Egy csepp? Két csepp?
Nem elég!
Szakadjon le
ránk az ég!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!