William Nicholson: Árnyország, Nemzeti Színház
Miért van, ha nincs? Miért nincs, ha van? Efféle elmélkedést ígér a C. S. Lewis professzorként, híres íróként színre lépő, kifejező gesztusokkal, a csenddel bátran élő Rátóti Zoltán, az Árnyország férfi főszereplője a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.
Az agglegénylét biztonságában egyelőre előkelő idegenként teszi föl kérdéseit arról, hogyan is bánik velünk Isten. Aztán az elmélkedés tépelődésre vált, megszületnek bizonyos válaszok is, és egyre több irónia, szarkazmus színezi a hangvételt. Lewis Az öröm vonzásában című művén dolgozik éppen, ekkor robban be viktoriánus otthonosságú világába a túl amerikai, hangos és izgága nő (Tóth Auguszta árnyalt, temperamentumos alakítása), akit történetesen Joynak hívnak. Micsoda véletlen, hogy a név jelentése: öröm! (Van-e hát jobb dramaturg annál, aki odafönn lakozik? – tehetnénk hozzá a magunkét a kérdésekhez.)
Lewis fogyatkozó erővel tiltakozik az ellen, hogy a szabadelvű, zsidó, majd megtért keresztény, ráadásul elvált nő bezavarjon a megszokott berendezkedésbe, képtelen ellenállni az új színeknek, érzelmeknek, és egyszer csak élni kezd. Sőt, szűk környezete legnagyobb megrökönyödésére vállalja kapcsolatukat, tapogatózó érzékenységgel, mégis hirtelen fellobbanó szerelmüket. Így is kevés idejük marad, mert kiderül, hogy Joy gyógyíthatatlan beteg. A professzor ekkor gondol bele igazán, hogy tényleg Árnyországban, benne árnyakként élünk-e.
Igaz-e, hogy minden, ami rossz, az a valóság? Isten tényleg hangosbeszélőnek használja-e a fájdalmat, hogy felhívást intézzen a süket világnak? Eddig jól működtek a feltevései, de megtapasztalva a szerelmet, a csontot maró fájdalmat, most megkérdőjelezi mind. Abban biztos csupán, hogy a fájdalom a boldogság része.
------------------------
C. S. Lewis oxfordi professzor legismertebb, gyerekeknek szóló műve a Narnia krónikái.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!