Sok művész társához hasonlóan, egy nő hatására kezdett foglalkozni a festészettel az egyébként jogi és mezőgazdasági tanulmányokat folytató Ferenczy Károly, aki a Nagybányai kör első generációjának legnagyobb alakjává nőtte ki magát.

 
Napos délelõtt

Festőnő felesége, Fialla Olga buzdítására 1885-ben iratkozott be a nápolyi festészeti akadémiára, majd 1887-ben Párizsban folytatta tanulmányait, ahol a kor művészeti irányzatainak tanulmányozásával foglalatoskodott. 

Később Münchenben is élt, majd 1896-ban hazatérve megalapította a nagybányai művésztelepet. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatán Ferenczy Károly százötven festményét, nyolcvan grafikáját, valamint ötven, munkásságához szorosan kötődő fotót, levelet, könyvet tekinthetnek meg az érdeklődők, május 27-ig. Ferenczy a magyarországi impresszionizmus és posztimpresszionizmus megalapozásával a modern festészet alapjait teremtette meg hazánkban. Festészete több szakaszra bontható. Első korszaka naturalistának mondható, műveit ekkor még a leíró ábrázolásmód jellemezte, később viszont sok, ebből a korszakból származó művét megtagadta, mondván, nem volt elég tapasztalt. Mün­cheni korszakában a szimbolizmussal, szecesszióval érintkező panteista elemek jelentek meg. Nagybányai éveinek első időszakát a monumentális bibliakompozíciók, színgazdagság jellemezték. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái kezdték el foglalkoztatni. Művészete nagy hatással volt az utána következő nemzedékek szinte mindegyikére. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!