Dunai Ferenc: A nadrág, Karinthy Színház

 
Dunai Ferenc: A nadrág, Karinthy Színház - Forrás: Karinthy Színház

Több generáció is felnőhetett azóta, hogy Dunai Ferenc megírta A nadrág című komédiáját. Nem lenne tehát csoda, hogy az 1962-ben született darab egyes kiszólásait, helyzeteit nem mindenki értené a nézőtéren. Mert mit jelenthet egy mai fiatalnak az, ami a szocialista erkölcs rendszerében magától értetődő volt, hogy a lakást kiutalják, hogy nem mindenkinek jár telefon, leginkább csak a párttagoknak. Ma már meglett férfiaknak és nőknek is vélhetően el kellene magyarázni, ki is volt az a beteglátogató, aki, ha az embert ágynak döntötte egy vírus, bármikor betoppanhatott ellenőrizni, nem táppénzcsalásról van-e szó. Valószínűleg azt sem értik sokan, hogy akkoriban bizony nem nagyon lehettek titkaik a népeknek, a szomszéd vagy akárki bizony belenézhetett az ember fazekába, ha akarta, ha nem.

Szóval mindez nehezen érthető, hiszen ma már bárki vehet magának lakást vagy telefont – ha van pénze –, mindenki szabadon lehet beteg, és a szomszéd ha kérjük sem nyitja ránk az ajtót.

Félreértés ne essék, Dunai Ferenc vígjátéka nem egy érthetetlen, moralizáló alkotás, sokkal inkább egy igazi vásári (kádári) komédia, csalfa férjjel, kikapós szeretővel, civakodásokkal, szekrénybe bújással, gatyaletolással. Ráadásul a Karinthy Színház előadásában kiváló színészek előadásában, pörgősen megrendezve.

Különösen a szocialista erkölcs legfőbb védelmezőjét, a gyárigazgatót játszó Kerekes József és a szeretőjét, a gépíró elvtársnőt alakító Gubík Ági domborít nagyot, de a pórul járt szerelmes bőrébe bújt Dányi Krisztián is mindent megtesz azért, hogy a publikum jól szórakozzon.

A poénok tehát otthonosan ismerősek, és üzembiztosan bejönnek. Eleinte tényleg csak az a furcsa, hogy mi szükség mindezt ebbe az elvtársi-kartársi környezetbe helyezni. Pontosabban mi vitte rá a rendező-színidirektort, Karinthy Mártont, hogy ezt a kedves, bár habkönnyű(nek tűnő) vígjátékot épp most elővegye.

Aztán, ahogy jönnek egymás után a jelenetek, ahogy a nadrágját vesztett igazgató hatalmával és zsarolásával kivágja magát szorult helyzetéből, ahogy a többiek rájönnek, nekik sose lehet igazuk, mi is megértjük, nemcsak a poénok ismerősek, nincs nagy különbség a SZER (szocialista erkölcs rendszere) és a NER között.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!