Mérgelődtünk, zúgolódtunk, mégis az X-Faktort néztük a legtöbben az idén. Nyugaton már nevet is adtak az idők kezdete óta létező, ám mostanra egyre meghatározóbb jelenségnek: ez a gyűlölettévézés, mikor a bosszankodás kedvéért vagy puszta kárörömből követünk egy műsort.
Ócsárolhatjuk egy műsor gagyiságát, kipécézhetünk egy ellenszenves szereplőt, Leonciót a Rabszolgasorsból vagy Janka nénit a Szomszédokból, és csikorgathatjuk a fogunkat azért is, ha jobbat vártunk, de csalódnunk kellett. Feltehetőleg ez mind benne volt a tehetségkutató sikerében, de aligha lepődhetünk meg, miután atlétikatrikós Alekosz után Attila, „az agy” nyerte a ValóVilágot, és megszavaztuk Mészáros János Eleket a legfényesebb kiscsillagnak. Hiába ágálunk hát, ha jövőre újabb VV-t, CSISZ-t vagy X-Faktort akarnak lenyomni a torkunkon, addig fogják adagolni, míg az utálkozást meg nem unjuk, és el nem kapcsolunk végre.
Nálunk még viszonylag friss műfaj az amatőr szereplőkkel eljátszatott, dokumentarista szappanopera, avagy a megírt valóságshow. Itt a főműsoridőt vezetheti fel A gyanú árnyékában (RTL Klub) vagy a Családi titkok (TV2), melyek német eredetijeit a kora délutáni órákban fugának használjak két reklámblokk között. Az elcserélt gyerekekről, vérfertőzésekről szóló, hétköznapinak eladott történetek attól sem lesznek valószerűbbek, hogy a lelkes statiszták jesszusmáriáznak. De mivel itt még akad rájuk néző, és roppant olcsón előállíthatóak, hosszú ideig ezekkel fognak minket szórakoztatni.
Aki előfizetett életmódcsatornákra, már jobban ismeri azokat a sorozatokat, amelyek a fél világot felháborítják, mégsem bírunk elkapcsolni róluk. Ilyen a gyermekszépségversenyekről szóló Tipegők a kifutón, a prostinak sminkelt és öltöztetett óvodásokkal, vagy a Spektrumon sugárzott Gyűjtögetők, melyben mániás betegeket kényszerítenek, hogy saját érdekükben szabaduljanak meg egy életen át gyűjtögetett „kincseiktől”. Amerikában a legszívesebben utált sorozatok az HBO-n sugárzott Csajok, a Nancy ül a fűben, és a nálunk jól fogadott Híradósok – lám, még az utálatban is eltérőek az ízlések. Amiben hasonlítunk, az a Trónok Harca, a The Walking Dead és a krimisorozatok szeretete. Ugyanúgy a Helyszínelők, a Gyilkos elmék, az NCIS és a Dr. Csont elé ül le a finn, a brazil, a vietnami és az ausztrál néző hétköznaponként, míg a hétvégék hagyományosan a tehetségkutatóké.
A TV2 a Megasztárt pihentetve az idén bevásárolta a világ második legnépszerűbb énekversenyét, (a) The Voice-t. Hiába volt ebben több a tehetség, jobb a zsűri, nagyobb az izgalom, mint a konkurens tehetségkutatóban, a nézők mégis elmaradtak. De miután az első élő felvételek beégtek, most vagy megduplázzak a nézőszámot a „katasztrófaturista” nézők, vagy az eddigi közönség viszonylagos kitartása mellett hagyjak kihunyni ezt a kiváló formátumot, melynek Nagy-Britanniában meg az ősrivális X-Faktort is sikerült lenyomnia.
A világon a legtöbben hagyományosan a sportműsorokat nézik. A köztévé is sportműsorokkal – a Forma–1, a foci-vb és az olimpia közvetítésével – érte el a nézőcsúcsokat. Stabilan nagy közönséget vonzottak szórakoztató produkcióik, a Magyarország, szeretlek! és a Maradj talpon! Sorozataik közül a Hacktion és a MunkaÜgyek is megtalálta lojális nézőit, és meg a Poén Péntek is jobban muzsikalt Fábrynál. A Duna Tv népzenei Ki mit tud?-ja, a Fölszállott a Páva az év legeredetibb vállalkozása volt, ennél szebb reklámot aligha csinálhattak volna a magyar népi kultúrának.
A híradókat – a Nyilvánosság Klub Monitor csoportjának hosszútávú felmérései szerint – az idén is Budapest-központúság, a külpolitikai hírek kiszorulása, a bulvárosodás és a kormány politikájának dicsérete jellemezte. A bulvár térnyerése világjelenség, de a kutatók szerint nálunk a médiatörvény is „konfliktuskerülő öncenzúrához” vezetett. Közszolgálati tabuvá váltak az ellopott doktorik, a kormányt bíráló civil megmozdulások, és maga a miniszterelnök személye is.
A legtöbben azt néztük, ahogy feleséget kerestek a gazdák, követtük az amerikai elnökválasztás eseményeit, beültünk a Terápiára Mácsai Pállal, és memorizáltunk értelmetlen kódokat Sebestyén Balázzsal. Mindkét nagy kereskedelmi csatorna elindította kistestvérét, de eleddig nem adtak nyomos okot arra, hogy odakapcsoljunk. Félix Baumgartner űrugrását közvetítette az ATV, bár az ellenzéki vendégek csaknem lemaradtak a földet érésről a kormány megbuktatásáról folyó vita hevében. Sokak örömére újraindult a Dallas, több régi szereplővel, de miután Jockey (Larry Hagman) novemberben az örök olajmezőkre távozott, már ez az egy okunk sincs, hogy a texasi milliárdos aranyifjak életét kövessük.
A digitális átallás a tévézési szokásokat is lassan átformálja: Amerikában például a kedvenc sorozatokat már másnap megnézhetik okostelefonjukon, továbbá piacra dobták az „auto-hopp” beltéri egységet is, amely magától ugrik másik csatornára, ha reklám jön. Meg nem tudni, hosszú életű lesz-e az innováció, mert a forgalmazót rögtön bepereltek a reklámbevételeiket féltő, nagy tévécsatornák. Bízzunk benne, a távirányító továbbra is a mi kezünkben van!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!