Asztma, rák, depresszió, szívbetegség, diabétesz, elhízás – csak néhány veszély, aminek kitesszük magunkat, ha nem figyelünk arra, hogy megfelelően pótoljuk szervezetünkben a D-vitamint, melynek legfőbb forrása a napfény – az a napfény, amitől az elmúlt évtizedekben nem győztük óvni magunkat.
Mint azt már a múlt héten megírtuk: a magyarok 70 százaléka szenved a létfontosságú vitamin hiányában, ami már csak azért is rendkívül szomorú, mivel a testünk magától is képes lenne megtermelni azt. Ehhez mindössze arra lenne szükség, hogy naponta 15-30 percen keresztül álljunk a napsütésben. Ez persze a téli időszakban, vagy éppen a borongós őszben nehéz, ráadásul nyáron egyre inkább félünk a nap káros sugaraitól is, így nem csoda, hogy sokan nem kockáztatnak. Pedig épp ezzel teszik ki magukat veszélynek. Nem a napfénytől, hanem a leégéstől kell ugyanis félni, ez a bőrrák kialakulásának elsődleges kockázati tényezője. Megfelelő felkészültséggel és odafigyeléssel épp hogy szükséges lenne napoznunk, már csak a fent említett betegségek elkerülése érdekében.
Egy kutatás szerint a D-vitamin-hiányban szenvedő nőknél 94 százalékkal nagyobb eséllyel terjed tovább a mellrák, mint azoknál, akik megfelelő mennyiségben pótolják szervezetükben a D-vitamint. Ami egyébként a szakértők szerint a vastagbél- és a prosztatarák ellen is védelmet nyújthat, persze csak akkor, ha az ember egyébként is egészségesen él, és odafigyel a súlyára, eleget mozog. A gyerekeknél is fontos odafigyelni a megfelelő D-vitamin-szintre, a hiány ugyanis az influenzajárványokkal szemben is védtelenebbé teszi őket.
Az elmúlt években azt sulykolták belénk, hogy az egészségtudatos napozás legfőbb kelléke a minél magasabb faktorszámú naptej. Ezek a készítmények valóban kiszűrik a káros sugarakat, viszont meggátolják a D-vitamin-képzést. Kutatások bizonyítják ugyanis, hogy még a leggyengébb napkrém is 95 százalékkal gátolja a folyamatot. Épp ezért egyre többen igyekeznek úgy pótolni a hiányt, hogy reggel, illetve este (és a megfelelő körültekintéssel) napkrém nélkül fekszenek ki a plázsra. A veszélyes időszakban – tehát délelőtt 11 és délután 3 között – pedig árnyékba vonulnak, és a megfelelő faktorszámú krémekkel kenegetik magukat.
Ha mégsem akarunk kockáztatni, persze folyamodhatunk tablettákhoz is – ám hogy pontosan mennyi D-vitaminra van szüksége egy embernek, azt nehéz megmondani. Tavaly rendezték meg hazánkban az I. D-vitamin Napot, ahol a szakértők kutatási eredményeikre hivatkozva elmondták: míg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet hivatalosan napi 200 nemzetközi egység (IU) D-vitamin bevitelét ajánlja, ehhez képest a ténylegesen szükséges mennyiség 1500-2000 IU lenne. Mindez csak azért érdekes, mert egyes nemzetközi ajánlások szerint 2000 IU az a mennyiség, amit legfeljebb bevihetünk a szervezetünkbe naponta büntetlenül, mások szerint azonban még ennél is kevesebb lenne ideális. A D-vitamint ugyanis túl is lehet adagolni, ami a vér kalciumszintjének megemelkedését eredményezi. Ez pedig izomgyengeséggel, gyomor- és izomgörcsökkel, illetve vesekövek keletkezésével járhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!