Westernt már láttunk eleget, űrlényes filmet, sőt, még ezek paródiáit is rogyásig, de olyan még nemigen volt, amelyben összedolgozták volna a hármat (kivéve persze a trashfilmek némelyikét).
A Cowboyok és űrlények legnagyobb erénye ez az eszement ötlet, amellett, hogy Daniel Craig, de még Harrison Ford is tökösen ugrál le a lóról és betyárosan forgatja a coltot.
Mikor először hallottam a filmről, azon morfondíroztam, vajon a ma már muzeális vadnyugati tűzerőnek lehet-e bármi esélye a csúcstechnológiát villantó űrlényekkel szemben. A pisztolygolyó lepattant róluk, a dinamit és a vadászpuskák épp csak megpörkölték a tomporukat. Az ám, de az apacsok lágy részekre célzott nyilaival és dárdáival együtt már nem is tűnt annyira reménytelennek az ügy. Persze kellett a találékonyság és az összefogás, amitől az emberiség, s közülük is a világ megmentésére kiválasztott amerikai nép több lett a csótánypofájú ösztönűrlényeknél. Nem jött rosszul az egy szem lézerfegyver sem, amelyet Craig csórt a betolakodóktól, akiket a telepesekhez hasonlóan az arany hozott a Vadnyugatra.
A díszletet talán kilóra vették egy stúdió raktárából: egy ivó, két karám, két oldalt három-három ház, egyik a seriff hivatala.
Belegondolni is szédítő, hogy ilyenekből lettek aztán az Egyesült Államok milliós nagyvárosai. A marhakereskedők, szerencsevitézek, hivatásos postakocsirablók és a legjobban foglalkoztatott sírásók földjéből pedig az egyik legszilárdabb jogrenddel bíró állam. Ahogy a Cowboyok és űrlények példája mutatja, sokat köszönhetnek a közös ellenségeknek, akik ellen egyesíthették erőiket.
Az űrlényeket legegyszerűbb volt a pokolból érkező démonnak hinni, más magyarázatot amúgy sem tudtak adni rájuk.
Randák is voltak – mintha összegyúrták volna az Alient, a Predatort, a Szörnyecskéket és a Terminátort – és kellően fenyegetőek is, lejöttek az égből, röpködtek, és csak úgy elragadták az embereket. Nyomukba eredtek hát páran, hogy kiszabadítsák szeretteiket, vagy utánuk haljanak, mert menet közben kiderült, már a világ megmentése a tét. Akadt köztük kiöregedett tábornok, prédikátor, kocsmáros, körözött bűnöző, cowboy, indián, kutya, gyerek és nő is, mintha a brémai muzsikusok csapata bővült volna pár vendégművésszel. Bár sokan bírálták a rendező John Favreau-t, hogy nem tud jó akciójelenetet rendezni, talán elfelejtkeztek arról, hogy a cselekmény western, és nem sci-fi terepen játszódik. No és már az is nagy esemény volt, ahogy a jövőre 70 éves Ford és az épp James Bond forgatási szünetét töltő Craig felváltva vették ki a kaszkadőrök kezéből a munkát. Egyedül Olivia White-tal, az ügyeletes jónővel nem voltam elégedett, Craig helyében hagytam volna az ufóknak.
A film groteszk, könnyed paródia, de mivel egyetlen szereplő sem mosolyogja el magát, előfordulhat, hogy valaki a nézőtéren nem érti a viccet. Vagy már nem tud röhögni a westernkliséken a naplementébe ellovagoló, magányos cowboytól kezdve az olyan, pisztolycső előtt elejtett aranyköpésekig, mint hogy „rossz embert választottál magadnak”.
Steven Spielberg producerként és ufószakértőként nemrég bábáskodott egy másik nem tipikus földönkívülis film, a Super 8 elkészülténél is. Bár a Cowboyok és űrlények is csak nyomokban tartalmaz Spielberg-ízt, az ötlet maga a varázslat, amely elég jól kárpótol a kidolgozott, komoly forgatókönyv hiányáért. Favreau pedig nem akart sem másolni, sem tisztelegni, csak elsütni egy jó poént. És ki ne nevetne azon, ha lasszóval próbálnak meg űrhajót fogni.
Forgalmazza a UIP-Duna Film
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
