A szellem beszél
Az ambíció, mint alkotóelem.
Amit az Úr a hajnalban csomagolt nekem.
Olyan, mintha mondanánk valamit
és azonnal idézőjelbe tennénk.
Megint a semmibe hull a mai esténk.
Önműködőek a szabványok.
Te üzleti útra mész. Gravírozom hiányod.
A hűség kardinális, a fantázia marginális.
Az elidegenedés akcentusnak látszik.
Mert szüntelen ambivalenciában tart
az ábrándozás. Az realitást az idea kivájja.
Illúzió és allúzió válik el, mint tojássárgája.
Majd jön a szó-röntgen. Éjjeli nemlét.
Ne akarjam a bebújást korán. Mondja.
Mint egy öngyújtó. A lángot szikrákká bontja.
Semmi apokalipszis, csak egy vérbő, női mell.
A nyár metaforája. Parfümöt lehel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!