Kalauz a megértéshez - Naoki Higashida: Hát ezért ugrálok!
Ma már egyre több lehetőségünk nyílik egyfajta tapasztalati úton megérteni azok világát, akik valamiféle sérüléssel, hiánnyal kényszerülnek élni az életüket: „idegenvezetők” kalauzolnak az ability parkok terepein, és „mutatják be” világukat. Ilyen – hiánypótló – utazásra invitál minket Naoki Higashida könyve, amelyet mindössze 13 évesen írt az autista japán fiú.
A Hát ezért ugrálok! című, műfajilag meghatározhatatlan művet David Michell előszava vezeti fel – a világhírű író maga is autista gyermeket nevel, akinek megértéséhez és teljes elfogadásához, bevallása szerint, ez a könyv segítette hozzá. Ő hívja fel az olvasó figyelmét Naoki és más, autizmussal élők legfontosabb üzenetére: azért vonulunk el tőletek, mert nem akarunk zavarni a viselkedésünkkel, és nem azért, mert nem szeretnénk veletek lenni! Azaz épp annak a képességnek vannak jócskán birtokában az autizmussal élők, amelyet sokszor elvitatnak tőlük: az empátiának. Ez a kulcsszava a könyv egészének, Naoki olyan szeretettel teljes megértéssel és a megértetés vágyával fordul az olvasók felé, amely döntő változást hozhat az autizmussal élők elfogadásában.
A japán fiú könyvének első felében pontokba szedve magyarázza el, mit miért tesz ő, illetve sorstársai, mi áll mindazon „tipikus autista vonások” hátterében, amelyek környezetük számára megbélyegzőek lehetnek.
Vannak olyan teljesen hétköznapi kérdések – Miért hajtogatod ugyanazokat a kérdéseket? vagy Miért állítod sorba a játék autóidat és az építőkockákat? –, amelyekre adott, nagyon könnyen értelmező válaszok segítik megérteni a betegség lényegét. És szerepelnek olyanok, amelyek egészen filozofikusak – Miért szeretsz vízben lenni? Miért kóricálsz el otthonról? Miért élvezed annyira a sétát a szabadban? –, ezek az autizmussal élők reflexióit mutatják be saját állapotukra, léthelyzetükre. „A természettől valamiféle felhatalmazást kapunk, hogy ezen a világon éljünk, és tetőtől talpig feltöltődünk – írja Naoki egy helyen, máshol pedig azt: „mi másfajta emberek vagyunk, ősi érzékkel születtünk… Bárcsak visszamehetnénk a réges-régi vizes múltba – akkor mi is mindannyian olyan elégedetten és szabadon élhetnénk, ahogy bárki más!”
Addig viszont itt kell élniük, és a könyv sokat segíthet abban, hogy ez mégse legyen olyan szörnyű.
(Park Kiadó, 2014. 171 o.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
