Hosszabb ideje folyik a vita a tudósok között arról, hogy vajon mi okozza az agy térfogatának csökkenését. Az emberi faj történetének igen jelentős időszaka az agy növekedéséről szólt, egészen 20 ezer évvel ezelőttig, amikor is ez a folyamat megállt, sőt, megfordult. A legnagyobb térfogattal a crô-magnoni ember dicsekedhetett, az azóta eltelt időben csaknem 10 százalékkal lett kisebb az emberi agy. Ennek okairól egyelőre a szakértők is vitáznak.
Butul az ember, vagy csak az agresszió csökken? Sokan az előbbire szavaznak, köztük az amerikai David Geary pszichológus is, aki szerint az emberi társadalom bonyolultabbá válásával az egyéneknek már nincs szükségük kimagasló intelligenciára a túléléshez és a szaporodáshoz. Ezzel szemben Brian Hare, az amerikai Duke egyetem agykutató központjának antropológusa azt állítja, hogy az agy méretének csökkenése egy sokkal hasznosabb evolúciós fejleményhez kapcsolódik. Állítása szerint ez a folyamat az agresszió csökkenésének következménye, vagyis a tolerancia növekedéséé. A homo sapiens fejlődésének egyik legnagyobb eredménye az együttműködés elsajátítása volt, vagyis a veszélyesebb ragadozók ellen közösségként léptek fel, így sokkal erősebbek voltak. Azonban az azóta eltelt időben egyre csökkent a fenyegetettség, ezért feleslegessé vált az ekkora térfogatú agy. Hare professzor szerint az agresszió visszaszorulásához köthető változás hasonló az háziasított állatok fiziológiai változásához. Míg a különböző állatoknál, mint például a kutya, megfigyelhető a csontozat gyengülése, az arc ellaposodása, és az agytérfogat csökkenése, úgy az embernél is egy hasonló folyamat játszódik le az évezredek során. Azok a tulajdonságok, melyek a civilizáció fejlődésével szükségtelenné válnak, lassan kikopnak a szervezetből.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
