Magyarországra rátámadtak a spekulánsok. Értékeknek híján vannak ők, csak az érdek számít nekik. Ország? Eszükbe se jut, gőgösen tipornak el mindenkit, aki útjukba áll. Kicsinyes számítással nyerészkednek, mentesen nagyvonalúságtól, belátástól, eleganciától. Ilyenek.

Nem, nem dőltem be a kormányzati maszlagnak. A fenti sorok nem a leminősítésről, meg a kormány ezzel kapcsolatos röhejes magyarázkodásáról szólnak. Mert van, ami szerintem ennél is fontosabb, még most, bóvliba sorolás idején is. A gazdasági szabadságharc csatazajától elfedve ugyanis valami jóvátehetetlen van készülőben.

A bóvli most válik gazdaságiból politikai kategóriává. Egy országot bóvlivá nem a hitelminősítők tesznek, gagyivá, selejtessé, és igen, élhetetlenné akkor válik, ha akadályokat építenek, falat emelnek a többségi akarat útjába.

A demokrácia sok elemből épül, de az építmény alapja az egyenlő esélyeket biztosító, a szavazók többségi akaratának utat engedő választási rendszer. A Fidesz most szét akarja verni ezt az alapot, miáltal leomlik maga az építmény is. Ha a parlamentnek beterjesztett formában véglegesedik a választási törvény, Magyarország nem lesz demokrácia többé. Legalább megspórolhatók innentől az elméletieskedő viták arról, hogy megcsonkított Alkotmánybírósággal, igába hajtott igazságszolgáltatással, oktrojált alkotmánnyal és vállalhatatlan médiatörvénnyel demokrácia-e még Magyarország. Eldőlt: ezzel a választási törvénnyel többé nem az. Értelmét veszti az a diskurzus is, hogy a Fidesz éppen hány centire van a demokrácia határainak átlépésétől. Ha ezt a törvényt áterőltetik, már messze a túloldalon lesznek mindahányan. Ahol az esztergomi párttársaik. A bóvliemberek közt.

Nem érdemelnek többé cizellált mondatokat, finomkodó jelzőket azok, akik egy szempont szerint alakítják át Magyarország választási rendszerét: hogy nekik jó legyen. Hónapokig számolgattak, rajzolgatták a körzethatárokat, elemezték a korábbi választási eredményeket, hogy olyat alkossanak, ami az ő pillanatnyi hatalmi érdekeiknek megfelel. Hiába vesztettek másfél év alatt majd kétmillió támogatót, hiába gondolja már a szavazók csaknem nyolcvan százaléka, hogy rossz irányba kormányozzák az országot, ők a megmaradt rajongóikra szabják a választási rendszert. Erre spekulálnak. Az ő szabá­lyaik szerint esélytelen lenne minden kis párt, megnehezítenék ellenfeleik összefogását, túlkompenzálnák a győzteseket… De kár is elveszni a részletekben ehelyütt, elég egyetlen tény az aljasság bizonyítására: az ő szabályaik szerint 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz alakíthatott volna kormányt. Akkor is, amikor a többség el akarta őket zavarni, akkor is, amikor nem akarták őket visszaengedni. Mondták, sugallták, éreztették eddig is, diszkrecionális joguknak tekintik, hogy csak ők kormányozhatják ezt az országot. Ehhez alkottak most törvényt.

Ha van közbotrány, hát ez az. Ha van olyan ellenzéki – tudom, hogy van –, aki azt hiszi, hogy ez a törvény majd egyszer neki lesz jó, neki hoz többséget, az bekéredzkedik a bóvliemberek közé, ekként kell rá tekinteni mostantól. Mert ennek a törvénynek a megakadályozására minden jogszerű eszköz megengedhető és szükséges, parlamentben és azon kívül. Ezzel a törvénnyel nem lehet legitim választást tartani. Ha a törvény elfogadását megakadályozni nem lehet, akkor az e szerinti választást kell illegitimmé tenni, legyen az 2014-ben vagy előbb. Aligha van ennek ma más útja, mint a bojkott. Előbb a törvény tárgyalásáé, ha elfogadják mégis, akkor az annak alapján megtartani akart választásé, amin a demokrata oldal pártjai nem állítanak jelölteket. Egy szavazólap, amin csak a Fidesz – esetleg a Jobbik – szerepel. Lehet, ez Orbán régi álma. Mindenki másnak talán ébresztő.

Ezt csak közösen tehetik azok, akik nem akarnak bóvliországban élni. Innentől érdektelen, mint gondolnak egymásról a demokrata oldal szereplői, érdektelen, hogy visszalépett-e az LMP a II. kerületben, hogy elviselik-e Gyurcsányt, hogy alkalmasnak tartják-e Mesterházyt, hogy finnyáskodnak-e még a politizálástól a civil mozgalmak. Most ordítani kell, együtt, torkuk szakadtából, hogy messzire hal-latsszon. A fásult magyar választók füléig. Európáig, Amerikáig, akármeddig.

Különben hosszú időre rátelepednek az országra a spekulánsok. Akiknek csak saját érdekük számít. Akik csak nyerészkedni akarnak. Akik miatt a bóvli lehet Magyarország állandó jelzője.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!