Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant, Katona József Színház.
A Katona alagsori ruhatárában, a Sufni előterében kezdődik a játék. Még be sem ültünk a helyünkre, még át sem vedlettünk civilből „színháznézővé”, máris a sűrűjébe csöppenünk: Petra von Kant jön ki a mi közegünkbe, hogy barátnőjének feltárja házassága becsődölésének történetét. Ez azonban még csupán a ráhangolás, beavatódásunk Petra igazi pokolbugyrába csak ezután veszi kezdetét. Maga Petra invitál be bennünket otthonába egy partira.
Fassbinder remekének címszerepében Pelsőczy Réka személyessé prezentálja a szenvedést – pőrére vetkőzik itt test és lélek. Az ünnepelt divatkreátor fokozatos leépülésének szemtanúi lehetünk.
A sors fintora: e nő minél boldogtalanabb, annál sikeresebb szakmájában. Mikor újraéled benne az őszinte, feltétlen szerelem egy fiatal lány (a bármit elhitetni képes Pálmai Anna) iránt, e szabadelvű, erős asszony önként igába hajtja fejét. Amikor azonban elvonják tőle szenvedélye tárgyát, rombolni kezd. Először hazug kapcsolatait.
A szenvedés generálta nyers őszinteség még pusztán arra teszi alkalmassá, hogy léte talmi elemeit ne bírja tovább elviselni. Álságos kapcsolatot szülővel, gyermekkel, baráttal. A helyén azonban űr marad – lenullázódott viszonyok, s a puszta iszony.
Székely Kriszta diplomarendezése felállít egy diagnózist, a kór és kor rajzolta tüneteket megalkuvás nélkül rögzíti, ám Petra rezdüléseire s miértjeire nem hagy elég időt. De még a hiányok ellenére is erős előadás született, amely vakítón tükrözi: minduntalan egymás áldozatai s kiszolgáltatottjai vagyunk, s önkéntelenül adogatjuk tovább saját poklainkat, generációról generációra, kapcsolatról kapcsolatra.
Petra von Kant keserű könnyei címmel forgatta nagysikerű filmjét 1972-ben Rainer Werner Fassbinder német filmrendező, producer, színműíró.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!