Hogyan lehet fenntarthatóan és nyereségesen üzemeltetni a mozikat és a filmforgalmazás rendszerét a letöltés korában? Erre a nehezen megválaszolható kérdésre keresi a választ a Magyarhangya nevű csoport.

 
Õket már játszották

Tavaly tavasszal robbant be a köztudatba a Magyarhangya elnevezésű kezdeményezés, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az egyébként jórészt veszteséges és vergődő filmforgalmazás és moziüzemeltetés számára nyújtson olyan alternatív közösségi modellt, amely újra megtölti az art mozik és egyéb helyszínek székeit. Első akciójuk során a Kispál és a Borz búcsúkoncertjét megörökítő Napozz Holddal című filmet (képünkön) egyszeri alkalommal, az ország huszonöt pontján mutatták be telt házas előadásokon. Az akkor még működő West Balkánban például 1500-an nézték a vetítést. Majd létrehozták a Hangyapass nevű bérletet, amellyel az érdeklődők 3600 forintos áron hat filmet nézhettek meg, ráadásul a közösségi megközelítés szellemében a bérlettulajdonosok online szavazással választhatták ki három film közül, melyikre kíváncsiak. Mivel minden filmet csak egyszer mutattak be, a vetítések exkluzív, megismételhetetlen eseményekké váltak. A Magyarhangya fiatal csapata nagy várakozásokkal fogott az akcióba, arra számítottak, ötezer eladott bérlet esetében akár 18 millió forint bevételre is szert tehetnek, amelynek fele automatikusan a moziké lehetett volna. Azonban sajnos az derült ki, a közönséget még így sem egyszerű a mozitermekbe csábítani, a vidéki helyszíneken nem sikerült kellő számú bérletet értékesíteni, az akció pedig veszteséges lett. „Fenntartható modellt szerettünk volna létrehozni, de jelen pillanatban piaci alapokon a rendszer nem működik, ezért mindenképpen vagy állami támogatás kell mögé, vagy egy olyan kultúrafinanszírozó mecénás réteg, amely lát ebben fantáziát” – szögezi le Donáth Péter, a mozgalom egyik kezdeményezője.

A magyarhangyások azonban nem adták fel, hisznek abban, hogy az egyébként az ingyenes letöltéshez szokott fiatalok visszatalálhatnak a mozihoz, ezért az általában tematikus vetítések köré mindig igyekszenek egy olyan eseményt szervezni, ami miatt érdemes elszakadni a számítógép képernyője és a torrentoldalak elől. Donáth Péter elmondta, abba is bele akartak kóstolni, hogyan lehet egy art mozit üzemeltetni, így fél évet töltöttek az Odeon Lloyd moziban, ahol tematikus filmklubsorozatokat indítottak be, gasztrovetítéseket tartottak. Az Odeon azóta maga szervezi a filmklubjait, és az első negyedév eredményei már jobbak is a korábbi évekénél. „Nagyon örülünk, hogy ez a kísérlet sikeres, mert a budapesti művészmozik megtartása nagyon fontos pont a város életében” – értékel Donáth. Az Odeonban április minden hétvégéjén fesztivált szerveznek, most szombaton és vasárnap például a közel-kelet kultúráját mutatják be, filmvetítésekkel, koncertekkel, és beszélgetésekkel.

A Magyarhangya közben olyan új problémákra is keresi a megoldást, mint például a navigáció kérdése: hogyan lehet összekapcsolni azokat a platformokat, amiket egy moziszerető ember használ, az okostelefontól az interneten át a tévéig.

Vagy hogyan lehet összehozni azokat a fizetőképes érdeklődőket, akik kíváncsiak lennének olyan filmekre is, amelyeket a forgalmazók nem hoznak be. Előbb-utóbb pedig remélhetőleg befektetők és valamiféle állami szerepvállalás mellett sikerül olyan modellt kidolgozni, amely a mozik a forgalmazók és leginkább a nézők érdekeit is egyaránt szolgálja.

 

Titanicra fel! Április 22-ig tart az idei, 19. Titanic Filmfesztivál, amely különböző kultúrákat ismertet meg, és olyan filmeket kínál, amelyek zömét csak itt láthatja a közönség. Nemzetközi premiereket, meglepő, újító alkotásokat vetítenek az Uránia, az Örökmozgó, a KINO és a Toldi mozikban, és az új helyszínen, az A38 hajón. A programban hét, igen erős versenyfilm szerepel, a háromtagú zsűri tagjai: Kocsis Ágnes filmrendező, Stefan Laudyn, a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója és Muhi András producer. A fesztivál kiemelt vendége ezúttal Spanyolország. A Titanic zenei szekciója erősebbnek ígérkezik a korábbiaknál. A szervezők 55 millió forintból gazdálkodnak, a kulturális tárca, akárcsak tavaly, idén is elutasította a támogatási kérelmet, de a főváros a rendezvény mellé állt. 

K. V.

Címkék: filmkritika, kölcsön

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!