Az egyenest nem szerette, egészségtelennek tartotta és iszonyodott tőle. „Annyi sok vonal van, millió és millió, de halálos csak egy van köztük: a vonalzóval húzott.”

  <h1>A szemek 1966.</h1>-
  <h1>Korallvirágok 1988.</h1>-

A szemek 1966.

- – Kép 1/2

A különleges, színes, csak „görbe vonalból” álló házak, festmények készítője a híres festő, építész Hundertwasser, akinek a szegedi Regionális Összmű­vészeti Központban (REÖK) szeptember 15-ig látható kiállítása. Majdnem száz alkotásból áll a tárlat, amelyet német képzőművészek terveztek, de a művek a németországi Bambergben élő Richard H. Mayer tulajdonában vannak.

A tárlat az osztrák festő ’60-as, ’70-es és ’80-as évekből származó grafikai műveiből áll. Litográfiák, rézkar­cok, japán fametszetek, szitanyomatok, akvarell, kollázs és vegyes technikájú alkotások láthatóak. Valamint porcelántárgyak, plakátok és Hundertwasser-bélyegsorozatainak egy része is megtekinthető.

Először 15 évesen készített természeti témájú színes ceruzarajzokat. Hundertwasser volt az első európai, akinek a keze alá Hokusai japán művész stílusán nevelkedett japán fametszők dolgoztak. Festményi és épületei is szabálytalan vonalúak, színesek, egyediek. Azt vallotta, hogy a művészet hidat jelent az ember és a természet között. A csigavonal először 1953-ban jelenik meg nála. A bécsi egyetem orvoskarán látott egy filmet a francia központi elmegyógyintézetről, s az ottani skizofrén betegek csigavonalaiban az élet és a halál megtestesülését is látni vélte.

 

Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser, eredetileg Friedrich Stowasser néven született 1928-ban Bécsben és 2000-ben hunyt el Új-Zéland közelében egy hajón, szívroham következtében. Festőként, tervezőként, építészként és filozófusként is ismert. Stockholmban mosogatóként is dolgozott, és azt beszélték, képes volt heti egy dollárból megélni. Édesanyja zsidó származású volt, apja katolikus, aki belépett a Hitlerjugendbe. A háború után a bécsi Művészeti Akadémián tanult, ekkor vette fel a Hundertwasser művésznevet, ami „száz vizet” jelent. Élt Olaszországban, Párizsban, Marokkóban és Tunéziában. 1981-ben kinevezték a Bécsi Képzőművészeti Akadémia professzorának, tíz évvel később nyílt meg a városban a nevét viselő múzeum. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!