A négy Oscart begyűjtő film állítólag igaz történeten alapul. Vajon tényleg lehetséges, hogy egy dadogó férfi komoly felkészülést követően nagyobb hiba nélkül elmondjon egy beszédet egy élő rádióadásban?

Elvileg igen. Sőt, a film olyan élethű lett, hogy amikor II. Erzsébet brit uralkodó megnézte, neki is tetszett. Pedig vélhetően ő még emlékszik a valódi eseményekre, amelyek édesapjával történtek. A filmben a főszereplő dadogását sokféleképpen próbálják meg gyógyítani. Egy ízben még jégkockákat is rakatnak a szájába. Végül a diploma nélküli színész retorikai felkészítése segít. Ő azt vizsgálta meg, mi lehetett a dadogást kiváltó ok, hiszen „senki sem dadogva kezd el beszélni”.

A dadogást okozhatja valamilyen gyerekkori stressz. A filmben a főszereplő mesélt szigorú neveltetéséről, ezek a valóságban is lehettek kiváltó okok. A hercegnek (mert ekkor még ez volt) balkezessége ellenére a jobb kezét kellett használnia. Sok esetben ez váltja ki a dadogást. Általában 4-5 éves korban alakul ki, gyerekkorban gyógyítható, felnőttként nagyon nehéz, egyes kutatók szerint lehetetlen teljes tünetmentességet elérni. A filmben ez csaknem sikerült, olyan módszerekkel, amelyek a valóságban is hathatnak. A dadogók ugyanis görcsösek.

A retorikai felkészítés azoknak is segít, akik nem dadognak. Politiku­soknak, ügynököknek a sikeres szerepléshez kötelező megtanulniuk a nyilvános beszéd fortélyait. Ezután sokkal könnyebb lesz tömegeket meggyőzniük valamiről, vagy az ellenkezőjéről. A jó beszéd leköti a hallgatóságot, felkelti az emberek figyelmét, és az előadó rokonszenvessé válik.

Léteznek klasszikus verbális retorikai fogások, de a megfelelő felkészítéshez hozzátartozik a beszélő öltözködésének, stílusának, hajviseletének, köszönésformáinak, gesztusainak vizsgálata és korrekciója is.

A beszédet meghatározza a hallgatóság összetétele és a mondanivaló tárgya is. A sikerhez fontos, hogy beszédünk legyen könnyen megjegyezhető, érthető és logikus vagy állogikus. Ez utóbbi kifejezést oktatói munkám során a sokaknak logikusnak tűnő, de igazából demagóg érvelési rendszerekre használom (pl.: „a kormány csökkentse felére az adókat és emelje fel kétszeresére a nyugdíjakat, mert ezt kívánja az ország, és ez a felemelkedés záloga”). Lényeges az előadás időtartama. A tíz-tizenöt perces beszéd hatásos lehet, a félórásra csak jó szónokok vállalkozzanak, egyórásat államfők, miniszterelnökök szoktak mondani, ötórásat meg Fidel Castro.

A legfontosabb üzenetet ismételjük meg legalább kétszer a beszédben! A keretes szerkezet hasznos lehet, amikor a beszéd végén mondjuk el még egyszer, más szavakkal, a lényeget, vagy visszatérünk a kezdő gondolathoz.

A legjobb szónokok remek hasonlatokat mondanak. Ezek soha ne legyenek durvák, közönségesek. Humorosak lehetnek, de a legfontosabb az, hogy a hallgatóság minden tagja megértse. Érthető statisztikák, számok, példák említése is segíthet, de nem szabad túl sok számmal fárasztani az embereket.

A hallgatóság érzelmeire is hatnunk kell. Ennek több módja lehet, a lelkesítéstől, cselekvésre buzdítástól az ellenségkép felvázolásán át a közös szomorkodásig. Persze a fenti eszközök akkor hatásosak, ha megfelelő az előadásmódunk. De ez szintén tanulható.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!