Olvasni vagány

Látványos akció volt: az Akvárium Klubba ugyanis egy fénylő könyvtengert varázsoltak. A Neon elnevezésű program keretében három hét alatt több mint négyezer kötetet gyűjtöttek össze könyvtárak, könyvkiadók, illetve diákok, középiskolák és az ELTE segítségével. A fénnyel megtöltött könyvekbe bárki belelapozgathatott, sőt haza is vihette őket.

Hasonló rendezvényekből egyáltalán nincs hiány, a könyvszerető emberek ugyanis mindent megtesznek azért, hogy megosszák élményeiket az arra nyitottakkal. Sokan emlékeznek még A Nagy Könyv 2005-ös szavazására, ami bár rengeteg vitát generált, sokakat késztetett nagy hiányok bepótlására, de olyan is akadt, aki nekifogott a százas listának, és végigolvasta a rajta található összes könyvet. Hasonló szavazások azóta is indulnak évről évre, és egyre többen osztják meg élményeiket – akár internetes napló formájában – egymással kedves könyveikről. Könyvek és barátaik névvel csalogatja az olvasni szeretőket a Moly.hu, ahol bárki elmondhatja a véleményét és megtervezheti olvasmánylistáját. Szintén az interneten tesz szert egyre nagyobb népszerűségre a Veszíts el egy könyvet! mozgalom: Meguntunk egy könyvet? Vagy éppen annyira szeretjük, hogy szívesen megosztanánk másokkal is az élményt? Elég otthagyni egy padon, vagy kivinni a parkba – ha megírjuk, hogy pontosan hol vesztettük el, lehet, hogy épp valaki olyan találja meg, akinek szintén a kedvence lesz. Ha már szabadtéri népszerűsítés: az Olvasóliget akció lényege a természet és az olvasás összhangjának népszerűsítése: parkokban, ligetekben helyeznek el puffokat, hintaágyakat és mellettük szépirodalmi alkotásokat.

Bár szokás azon sopánkodni, hogy a magyar fiatalok egyáltalán nem olvasnak eleget, Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnöke szerint van egyfajta pozitív irányú változás ez ügyben, a gyerekkönyv-irodalom például hazánkban roppant színessé vált az elmúlt években és a népszerűsítő akcióknak is érezhető a hatása. „A közvélekedést, a szülőket és a pedagógusokat is sikerült abba az irányba terelni, hogy a gyerekeknek örömet szerez, ha iskolán kívül is olvasnak” – mondja az olvasásszociológus, aki szerint a korai gyerekkorban kezdődő beszélgetések, a ringatás, a mondókázás sokat segítenek az olvasás megszerettetésében. Épp ezért volt igen fontos mérföldköve az olvasásnépszerűsítésnek 2010, amikor az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete meghirdette a Családi olvasás évét, amelynek keretében rengeteg érdekes, izgalmas programmal várta az érdeklődőket a könyvtárban. A család az olvasás megszerettetése szempontjából az első, megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa egy életre szólóan meghatározó tényező a gyermekek számára. A fiataloknak indított, irodalommal kapcsolatos különböző vetélkedők, programsorozatok is nagy népszerűségnek örvendenek. Jelenleg is tart a „Te is lehetsz Könyvkirály” verseny, folyik az „Olvasó Dél-Alföld” program, és szerencsére a felnőttek sem maradnak feladat nélkül: Szegeden például tavaly is megrendezték az Egy város – egy könyv című olvasásnépszerűsítő programot, melynek lényege, hogy Szegeden minél többen olvassák el ugyanazt – a városhoz kötődő – művet. 2012-ben „A város könyve” Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye volt, remélhetőleg idén is hasonlóan remek olvasnivalóval hívják játékba az irodalom szerelmeseit.

Hogy mennyire szeretünk olvasni manapság, azt talán jól példázza, hogy az egyre több helyen elhelyezett KönyvMegállókban nagy a fluktuáció. A nyitott szekrényből bárki elvihet egy könyvet – ha cserébe hoz egy másikat. Szintén népszerű a nemrég indult Rukkola, ahol ingyen cserélgethetik az emberek a könyveket egymás közt. De nem árt szemfülesnek lenni, mert a jó könyvekre igen hamar lecsapnak a többiek. Az ehhez hasonló, főként ingyenes programok népszerűsége talán azt is jelzi – nem az olvasás népszerűségével, hanem inkább a könyvek meglehetősen borsos árával van igazából baj.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!