Felkaptam a fejemet arra, hogy meghirdették beszédtémának Schmitt Pál plágiumbotrányát az Echo Tv betelefonálós műsorában. Ugyan jó sokáig senki sem akart hozzászólni, csak az új házszabály-tervezethez meg az állami földosztáshoz.

A közönség a népességfogyás mellett főképp azon kesergett, hogy a moratórium lejártával idegenek kezébe kerülhet a magyar föld, amit „meg kell akadályozni akár úgy is, hogy kilépünk az unióból”. Vagy azon örvendeztek, hogy „a Fidesz egyre többet valósít meg a Jobbik programjából, de még mindig nem az igazi”.

A műsorvezető Kubínyi Tamás volt, aki szerint „a vérszerződés mint az első magyar alkotmány az egész privatizációt felülvizsgálja”, továbbá „a magyarság gyarmati sorban él 500 éve” – hogy csak pár tyúkszemet emeljek ki munkásságából.

Az érdekes véleményekre még rá is tett egy-egy szeneslapáttal. Például amikor Marika néni számon kérte, miért nincs az új nemzeti tantervben Wass Albert és Tormay Cécile, bemondta, hogy „itt meg kell említeni, hogy Hoffmann Rózsa MSZMP-tag volt, és lehet, hogy pont ez akadályozza meg annak a kis lépésnek a megtételében, hogy ne Spiró György legyen az érettségi tétel.”

Félidőnél végre becsorgott pár hozzászólás a plágiumbotrányhoz is. Bár idáig mindenben a Jobbik volt az irányadó, ebben mindenki szembe ment a párt álláspontjával, miszerint Schmitt nem maradhat államfő. „Eddig egyiken se problémáztak, hogy ki honnan szedte a dolgozatát. Most miért pont Schmitt Pál?” – magyarázta Margitka. „Nyilván­va­lóan Schmitt Pál másképp áll a dolgokhoz, ugye nem gördít olyan akadályokat, mint Göncz Árpád, vagy az utána következő köztársasági elnökök, adott esetben, és ez lehet a támadásnak oka. Az pedig, hogy azon a dolgozaton mégiscsak találtak valami kis fogást, ez volt a manővernek az alapja” – okoskodott megengedően Kubínyi. „Azt kell mondani, hogy nem így van. És aztán? Valójában ezzel akarják elfedni a saját satnyaságukat” – kontrázott rá a néni. „Abba kellene már hagyni a köztársasági elnök bántását, és inkább Demszkyvel kellene foglalkozni, meg a többi nagy gazemberrel!” – ágált egy öregúr.

Talán csak az érzelmi elfogulatlanság beszélt belőlük, és nem is gondolják úgy, hogy a lopás és a hazugság megengedhető, különösképp egy közjogi méltóság számára. Egyetlen telefonáló akadt, aki velem együtt nem értette, hogyan férhet össze a „szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonosság” azzal, hogy „formailag megfelelt.” De iparkodott megjegyezni, ő sem Schmittet hibáztatja. Mégis hogy lenne bármiért felelős, hiszen „a szakma megvédte őt”, a Fidesz pedig a jelentés tartalmát megismerve „lezártnak tekintette az ügyet”. A köztévének adott pénteki „interjújában” az elnök is a SOTE szenátusát, egykori témavezetőjét és bírálóit, az eljárást, meg az írógépét okolta, neki tiszta a lelkiismerete.

Néhány éve egy március 15-i gyűlés végén Schmitt Pál idézett Széchenyitől: „minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel”. A legkevesebb, hogy nem Széchenyi mondta, hanem valójában egy francia gondolkodó, Joseph de Maistre írta ezt. A nagyobbik baj, hogy Sérthetetlen Schmitt, a törvényhozás motorja, az emberek embere azt hiszi: minden nemzetnek olyan államfője van, amilyet megérdemel.

Kibeszélő, Echo Tv, március 27.

Címkék: Képernyő-televízió, kritika, MSZMP

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!