A világ legnézettebb tévéműsorát, az amerikaifutball-bajnokság döntőjét nálunk jóval kevesebben bírják kiböjtölni, mint a tengerentúlon. Míg az Egyesült Államokban idén is rekordot ért el 111 millió nézővel, nálunk még egy Barátok közt-epizódot se tudna megszorongatni. A Sport Tv színvonalas közvetítéseinek hála, évről évre nő a rajongói tábor.
Mindig csodáltam Faragó Richárdot, hogy bírja szusszal a maratoni közvetítéseket, és még a nyelve sem akad össze hajnali 3 körül, mikor rendes ember már csak álmában motyog. Az egész szezonban kiegyensúlyozott, profi színvonalon kommentált. Mindig felkészült, mégsem terheli túlságosan a nézőket a statisztikákkal. Márpedig erről a sportágról készül a világon a legtöbb kimutatás. Még olyanok is, hogy 471 ezer kilométer hosszú csíkot lehetne kirakni a játék alatt Amerikában elfogyasztott chips-mennyiségből, vagy hogy a női nézők egynegyede nem a párja miatt, hanem „saját jogon” szurkolója az amerikai focinak. Én is büszkén vallom, hogy a kedvenc sportom ez a játék, melyben a spártai fizikai összecsapások mellett igazi epikus taktikai csata is folyik. A „sima” focival ellentétben itt nem csak keménynek látszanak a fiúk, hogy aztán lendületes hengergőzés után fetrengjenek a fűben, és hosszasan jajgatva fogdossák nem létező sérülésüket. Akit innen hordággyal visznek le, az nem pattan fel és rohan vissza a pályára egy percen belül. A videobírónak köszönhetően pedig tiszta és korrekt a játék. No és az is tetszik, ahogy megadják a módját mindennek, a játékosokat pedig óriási megbecsülés és szeretet övezi. Persze csak az arra méltóakat, Michael Vick például már soha nem lehet makulátlan hős, hiába ülte le börtönbüntetését az illegális kutyaviadalokért. Amerika Kapitánynak (Tom Brady) viszont elnézték, hogy elhagyta várandós barátnőjét, és azon melegében összeállt Giselle Bündchen szupermodellel, akitől rögvest született egy másik gyereke.
Nekem már nem lesz a kedvencem.
Míg Faragó és Bencsics Márk helyszíni közvetítése az amerikai kommentátorokéval vetekedett (márpedig legtöbbjük veterán sportolólegenda és superbowl-gyűrűs ujjukban van minden tudomány), a stúdióban folyó közjátéktól egész ingerült lettem. Elég lett volna Kovács Sándort beültetni, könnyeden beszél és a szakmai részéhez is remekül ért. Lévai Balázzsal és Udvardi Gyulával együtt azonban mintha egy kanbuliban lettek volna, ahol bennfentes poénokat puffogtatnak teli szájjal röhögve és egymást hátba veregetve. Udvardira vagyok igazán morcos, mert komótos körmondataival úgy elaltatott, hogy sikerült tíz percet kihagynom a meccsből, kétszer is.
A híres-neves félidei gálaműsorban az idén Madonna volt a sztárvendég. Imádtam Faragót azért az önkéntelen megjegyzéséért, hogy az énekesnő régi és új számai egyaránt „egész fiatalosak” voltak. Mi pénzbe és munkába kerül Madonnának, hogy túl az ötvenen így ugrándozzon! Faragó meg lemossa egyetlen bókkal.
Super Bowl, Sport1, február 5.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
