Támogatásának csaknem felét elvonják a pesti József Attila Színháztól. utánajártunk, mi állhat a hatalmas pénzelvonás mögött. Politikai vagy kulturális érdekek? Nem megfelelő a színvonal? Vagy mi lehet a baj a színházzal? Méhes László igazgatót arról kérdeztük, mit tesz a színház a túlélésért.

  <h1>Méhes László</h1>-
  <h1>Méhes László</h1>-

Méhes László

- – Kép 1/2

Amikor júliustól átvettem a József Attila Színház vezetését, és szembesültem a korábbi években keletkezett adóssággal, munkatársaimmal együtt konszolidációs tervet dolgoztunk ki, amelynek segítségével az adósságot 60%-kal csökkentettük, a nézőszámot pedig 30%-kal növeltük – mondta a direktor. – Most sincs más taktikánk, mint jó darabokat játszani, amelyekre bejön a közönség. Legújabb bemutatónk, a Mici néni két élete például folyamatosan telt házzal megy, március elejéig nem lehet rá jegyet kapni.

A pénzszűkét tudomásul kell vennünk. A költségvetési koncepció szerint minden színháztól megvonnak bizonyos mértékű támogatást. A József Attila Színháztól azonban jóval nagyobb mértékűt, mint más intézménytől. A korábbi színházvezetés időszakából valóban örököltünk adósságot, de mi nyáron vállaltuk, hogy ezt önerőből visszafizetjük, és sikerült is stabil pályára állítanunk a színház pénzügyeit.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes azt nyilatkozta, hogy augusztustól más terveik vannak a színházzal, de nincs politikai döntés emögött. Ennek nagyon örültem, mert ez azt jelenti, hogy kizárólag színházszakmai, illetve gazdasági okai lehetnek a támogatás csökkentésének. Így személyes találkozót kértünk Esztergályos Cecíliával a főpolgármester úrtól, hogy megtudhassuk, milyen tervei vannak az 55 éves teátrummal kapcsolatosan. Nem harcolni akartunk, hanem érvelni amellett, hogy Budapestnek szüksége van a József Attila Színházra. Egyelőre úgy tűnik, sikerrel.

A személyes találkozón a főpolgármester úr nyilvánvalóvá tette, hogy a főváros vezetése nem tervezi a színház bezárását, és lehetőséget ad arra, hogy bizonyos szervezeti átalakításokkal, de a József Attila Színház a jövőben is ugyanilyen magas színvonalon működhessen tovább. Nagyon sok még a nyitott kérdés, de számunkra a főpolgármester úrral való találkozásunk reményt ad arra, hogy a színház társulata és munkatársai folytathatják a munkát, s azt adhassuk közönségünknek, mint eddig: igényes, sokszínű szórakoztatást.

Pécsi csalódás

Balikó Tamás igazgató február 15-én elhagyja a Pécsi Nemzeti Színházat, ugyanis nem óhajt a példátlan kézi vezérlésű, politikai érdekek által alakított színjátékban részt venni. – Nonszensz, hogy az igazgatói pályázatok szavazása előtt egy honlapon, majd a helyi újságban is megjelenik, hogy a közgyűlés és az önkormányzat melyik pályázót támogatja – mondta el a VH-nak Balikó Tamás. – A kuratóriumtól Márton András és én kaptuk a legtöbb szavazatot, de mivel Rázga Miklós színművész a kormányzópárt országgyűlési képviselőjével, Gulyás Dénes operaénekessel együtt pályázik, ezért az önkormányzat őket támogatja, s mindezt meg is jelentetik a szavazások előtt. Két éve a baloldal kultúrpolitikájában csalódtam, most a jobboldaléban is. De nem rólam van szó, hanem a színházról és a színészekről. Ez a társulat egy család, közös emlékek fűznek össze, felelősséggel tartozunk egymásért. De a politikát mindez hidegen hagyja, el akarják sorvasztani az egészet.

(K. V.)

Egri választás

Február 1-jétől a Gárdonyi Géza Színház igazgatója: Blaskó Balázs – erről döntött a Heves Megyei Közgyűlés pénteken. A testület 8 igen, 2 nem szavazattal, 5 tartózkodással választotta meg Blaskót. Kinevezése 2016. január 31-ig szól. – A remény színházát szeretném megfogalmazni, a legnemesebb egri hagyományok mentén haladni – mondta az új direktor. Blaskó Balázs 23 éve tagja az egri társulatnak. Pályázata szerint klasszikus nemzeti népszínházat valósít majd meg. Együtt­működne a kelet-magyarországi teátrumokkal, és élénkítené a kapcsolatot a határon túli színházakkal.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!