A világ legnépszerűbb kosztümös szappanoperája végre megérkezett hozzánk is. A brit Downton Abbey a nemamerikai sorozatok közt elsőként Arany Glóbuszt és több Emmy-díjat is nyert, amivel még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült.
1912-t írunk, Grantham grófjának (Hugh Bonneville) nem csak három kiházasítandó lánya miatt főhet a feje: a Yorskshire-i Crawley nemesi család nyugalmát felborítja a Titanic katasztrófája, melyben odavész az első egyenes ági örökös. A gróf és édesanyja, Lady Grantham (Maggie Smith) minden követ megmozgat, hogy a családban tartsák a vagyont, pontosabban annak látszatát, hiszen rég felélték a gróf amerikai hitvese (Elizabeth McGovern) csábító hozományát is. Ez azonban csak az egyik szál, a személyzeti helyiségekbe bekukucskálva talán még izgalmasabb világ tárul fel előttünk. Az alagsorban és a cselédszobákat rejtő padláson több szimpatikus, szerethető karakterrel is találkozunk, bár a fő szólamot mindenütt az intrikusok viszik, akik annyian vannak, hogy percenként adódik újabb konfliktus. Míg a szalonban a cím és a birtok fennmaradása, a ház többi részében a rangsor az élethalál-kérdés. Fent és lent is szövetségek alakulnak, melyeket bárki kész azonnal elárulni, ha érdekei úgy kívánják. Nem kevésbé fontos mozgatórugó a vonzalom, csakhogy a Jane Austen-i romantika mellett – a mai közönség igényeit szem előtt tartva – itt már van szex is, persze ízlésesen csomagolva.
A sorozatot a Gosford Park című filmdráma Oscar-díjas forgatókönyvírója, Julian Fellowes jegyzi, aki remekül ért ahhoz, hogyan mutassa be intelligensen, drámaian és humorral a két világ sajátos viszonyrendszerét. A cselekménybe ügyesen beleszőtte a valós történelmi eseményeket, a Titanic elsüllyedését és a későbbi részekben az I. világháború kitörését is, amitől még hitelesebbnek, árnyaltabbnak érezzük a látványában is pazar és gyönyörűen fényképezett korrajzot.
A párbeszédek elbűvölően mívesek, még a lakájok is olyan kifinomultan társalognak, hogy minden második mondatukban van egy „attól tartok”. Bár nem a tipikus angol humort kapjuk (ebben továbbra is utolérhetetlen a Csengetett, mylord?), szórakoztató szarkazmusban nincs hiány. Például ahogy az akkoriban úri huncutságnak számító elektromos áramot szapulják, mert a villanylámpa túl erős fényt csinál, és a konyhában amúgy sincs értelme bevezetni, mert az egyszerű szolgálók még a kapcsolót se találnák meg.
Sikerült a kiváló szereplőgárdához méltó magyar szinkront is készíteni, különösen jó választás volt az alakításáért Arany Glóbusszal is jutalmazott Maggie Smith hangjának Pásztor Erzsi. Lady Grantham alakja nem kevésbé szereti kavarni a szálakat, mint a Szomszédok Janka nénije. Ő a Downton Abbey Jockey Ewingja, akit egyszerre csodálunk és átkozunk, és aki mindig tud meglepetést okozni. Bár a Guardian szerint a sorozat a 3. évadra ellaposodik, és már másból sem áll, csak nyelvköszörülésből, addigra jó eséllyel annyira rászokunk, hogy még úgy is élvezni fogjuk.
Downton Abbey, Story 4
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!