Tóth Kinga Holdvilágképűek című kötetének interaktív bemutatója november 9-én lesz a Trapéz Galériában, Trapp Dominika (bőrinstallációk) és Antoni Rayzhekov (hang- és vizuális performer) részvételével.
X
Az x-menek bátrak, nem félnek, jól használják a normálistól eltérő tulajdonságaikat. harcolnak az igazságért, segítik a rászorulókat. Képességeik számos mások által ismeretlen kapukat nyitnak meg nekik.
Az x-menek vissza tudnak menni az időben és megváltoztatni a múltat, a jövő is megváltozik. Az anyák szüléskor kapják el a vírust, az orron és a szájak szélében tűnnek fel az első hólyagok. Belül soha, oda nekik megy.
Hogy lehetne-e módosítani, jól meg kell gondolni a következmények miatt. Nem tudni, ott kezdődik-e, meg kell bizonyosodni minden részletről. 86- ban is ki tudja, mi minden történt, mit fújt a szél, lehet, hogy te is akkor változtál meg, akkor jöttek először, akkor lettél x.
BÉBI D
Az ottszülettek gyújtották fel a hegyet, az ottani kezelések után kiszáradt, aszott csontok. A gyógymódot kereste a nőnek és a munkásain próbálta meg. Rettenetes gonoszság uralkodik itt. Az óráján balerina, az anyákén csukva van a szeme, mert álmodik csak, nem tudja, ha felébred, elfelejt táncolni. Az ottszülettek félik az urat, a nőmunkások kérik a tampont. Aki terméketlen, kiszárad, aki nem jó helyen kódorog, eltöri a lábát.
Forog a lány, mint egy lassú, hajtott balerina, mint a víz, az angolna.
Használják az angolnahímek. Lehet, hogy nőnek néz ki, de még csak egy gyerek. Kivágták a magzatot és a vízgyűjtőbe dobták. A kislány túlélte, de nem emlékszik. A szobákban testek lebegnek, ez a nyugalom, a boldog megnyugvás. A barlang másik oldalában merőedények, az apa lehajol a hídról. Az apák lehajolnak a hídról. A lány nincs eltörve, a lány túlélte és sosem hal meg, az angolnák sem. Az apa régi babái unott angolnagyerekek, bennük a tragikus nő vitamincseppei, a tragikus nő sírkriptája, vízinövényei 300 éves angolnák. A kislány túlélte és nyelvet váltott, táncol a vízi karneválon.
NAPTESTVÉREK
Télen 07:35-kor kel a nap Indiában, a fennsíkokon akkor köt meg az agyag. Amikor felülnek, Ibrahim nyitja ki előbb a szemét, az idősebb érzi az első fénynyaláb érkezését. Anon a kicsi nevét a tulajdonságról kapta, amit Ibrahimnál vettek először észre. Anon kel a valódi sárga nyalábra, bőre kifehéredik, szája vérbő lesz és szomjas, az első fénynyalábnál víz kell. Ibrahim mutatja meg Anonnak a titkokat, hogy merjenek erőt a tükörből, honnan vadásszák a víztükröződést, hol a legjobb a vízfelszín, kinek a háza ablakos. Üveghez és vízhez szoktatják arcukat, a fejnek van szüksége a legtöbb fényre, délután négyig tart a gyűjtögetés, a töltés, utána meg kell mászni a legmagasabb csúcsot, hogy hétig húzhassák.
A és I a legerősebbek a legelevenebbek, csendes reggeleiken fedezik fel a fennsíkot, tanítás előtt megtanulják a szunnyadó állatok lélegzését, megsimogatják a béka hártyáját, beszívják a sivatagi virágok nedveit, bújnak a lámákhoz.
Mi is így alszunk, mint a tevék, a lovak. Mi vagyunk a hajnali lámpások, a madarak első hangja, a sivatagban a tücsök, az első találkozás. Aztán agyagszoborrá merevedünk, mint az asszony, aki megfordult a könyvben, álló merev tömbünket szüleink fektetik az ágyba, hiába simítják a szemhéjat, ha nyitva találta őket az alkonyat, holnap cseppenteni kell.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
