Sok izgalom akad mostanság a snapszeresek háza táján. A Magyar Snapszer Szövetség múlt hétvégén tizenegy helyszínen rendezett selejtezőket a kártyajáték fanatikusainak az őszi fővárosi döntő előtt. A zsugások még Tell Vilmosékkal játszották a partikat, ám a szövetség kezdeményezésére hamarosan új figurák mosolyognak majd ránk a kártyalapokról.

 
A zsugások még Tell Vilmosékkal játszották a partikat, ám a szövetség kezdeményezésére hamarosan új figurák mosolyognak majd ránk a kártyalapokról.

Békés hangulatban zajlott a Szuper Snapszer Hétvége egri selejtezője. Izgulásra nem sok oka volt a versenyzőknek, hiszen a megjelent öt játékos közül négyen jutottak tovább az országos megmérettetésre. A helyiek egyik kedvenc kocsmájának árkádjai alatt zajló kártyapartikon a húszas és az ötven pluszos korosztály mérte össze tudását. Egy demjéni kocsmát vezető férfi eleinte kíméletlenül verte főiskolás lány ellenfelét, ám amikor észrevette az újonc szemében megcsillanó ámulatot, amit zseniális játéka váltott ki, hirtelen mentorrá avanzsált. Ettől a ponttól kezdve jóval felszabadultabbá vált a mérkőzés. A kocsmáros rengeteget anekdotázott a demjéni nagy snapszer bajnokságokról, történeteit csak egy-egy ellenfelének adott jó tanáccsal szakította meg. A lapok pörgését olykor lelassították a férfi ezoterikával kapcsolatos életbölcsességei is. A lányka itta a szavait. Korábbi tanítója nagypapája volt, annak idején a snapszerrel vezette be unokáját a számtan világába. Saját bevallása szerint is kijött a gyakorlatból, mivel barátai, kortársai nem ismerik a játékot. A partit harminchárom nyert pontig játszották, amit igencsak gyorsan elértek. Ám egyikük sem sietett, játékon kívül verték tovább a blattot. A partit csak az este kezdődő kocsma-szépségverseny szakította félbe, ekkora megegyeztek, a demjéni ivóban is tartanak majd továbbképzést.

Az országos selejtezőkről nyolcvannégy snapszeres jutott tovább a budapesti döntőbe. „A kora esti időpontokat minden bizonnyal jobban kedvelik a kártyások, mint a forró nyári délutánokat, hiszen az este tartott versenyeken jóval többen jelentek meg” – mondja Táncsics Péter, a Magyar Snapszer Szövetség elnöke. A rendezők a határon túl, a nagyváradi Moszkva kávézóba is szerveztek versenyt, itt több mint ötvenen jelentek meg baráti társaságokkal, kártyapartnereikkel. A legtöbben, százheten Szombat helyen voltak, ennek egyik oka valószínűleg az, hogy a szövetség székhelye is a közelben, Kőszegen van, illetve Ausztriában is sokan kedvelik a snapszert. „Tanulság volt emellett az is, hogy a versenyzők jobban szeretik olyan helyeken verni a blattot, ahol egyébként is játszanak. Sok helyszínen, uszodában, könyvtárban, kultúrházban is szerveztünk már versenyeket, de a borozók, sörözők általában kényelmesebb helyszínnek bizonyulnak, felszabadultabbak a játékosok.” Talán ennek a felszabadultságnak is köszönhető a selejtező legviccesebb története, amely egy kecskeméti játékoshoz kötődik. „A hírös városban rendezett versenyen az úr egész este brillírozott, kiválóan játszott, elsőként végzett a megmérettetésen. Emellett a nagy nyári hőség, illetve az izgalmak okozta szomjúságát sűrű poharazgatással oltotta. Ennek eredménye az lett, hogy másnap telefonon érdeklődött a továbbjutók névsoráról.” A selejtezőn a játékosok még a jó öreg, egyik legnépszerűbb, tellvilmosos kártyákkal zsugáztak. A szövetség épp a héten hirdette meg pályázatát, amelynek célja, hogy a kártyákon szereplő figurákat a magyar történelem híres, kedvelt személyeivel helyettesítsék. „A felhívás egyáltalán nem politikai töltetű, inkább arról szól, hogy szeretnénk feléleszteni a kártyakészítő mesterség rég elfeledett hagyományait.” A pályázat első szakaszában egy szimpátiaszavazáson dönti el a nagyközönség, melyik húsz magyar történelmi alak szerepeljen a kártyákon. „Már érkeztek javaslatok, egy budapesti úriember például azt tanácsolta, hogy a két alsón János vitéz és Ludas Matyi szerepeljenek. Szeretnénk, ha például Puskás Öcsi egy jó erős lapról, mondjuk, a piros ászról mosolyogna ránk vissza.” Az új kártyalapokat a Magyar Kártya Napján, december 29-én mutatják be. A hazánkban és Közép- Európában legnépszerűbb kártyapakli figuráinak, Tell Vilmoséknak az alkotója sokáig ismeretlen volt. Nemrégiben derült ki, hogy a svájci figurákat egy budapesti kártyakészítő mester, Schneider József rajzolta, 1835-ben. Schneider az 1827-ben Kolozsváron bemutatott Schiller-dráma figuráit választotta a Habsburgok iránt érzett ellenszenvének kifejezésére. A cenzúrától való félelem miatt döntött a svájci szabadságharcosok ábrázolása mellett, akkoriban túl rizikós lett volna magyar harcosokat rajzolnia. Jövőre érkezik tehát a vérfrissítés, érdemes készülnie a demjéni kocsmának a paklicserékre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!