Varrókör másképp – tetovált lányok

Hol van már az az időszak, amikor csak a börtönviseltek alkarján lehetett olvasni a girbegurba betűket… A technika fejlődésével az apró, egyszerű tetoválásokat felváltották a teljes kart, hátat, akár egész testet betöltő, egyre részletesebb és színesebb motívumok. A tetoválás fokozatosan művészetté fejlődött, amelyet már nem eltakarni, hanem épp megmutatni akar az, aki viseli.

Az utóbbi 15 évben már itthon is megszűnt szubkulturális jelenség lenni, sőt egyenesen trendi lett – alig akad olyan pultoslány vagy HR-es hölgy, akinek ne ékesítené derekát nonfiguratív indázat, de izomköteg nagyságától függetlenül ügyvédek, üzletemberek is viselik ruházatuk alatt karjukon, lábszárukon, mellkasukon személyiségük lenyomatát. Az emancipáció a testfelület-kreá ciók tekintetében is nyomon követhető: egyre több a hölgytetováló és a hölgytetovált. A hazai televíziókban is sikert aratott Miami Ink – majd az LA Ink (a rockandroller Kat Von D-vel az élen), a New York Ink, a German Ink – tetováló szalonos reality show is jelezte a testdekoráció népszerűségét, ugyanakkor pedig újabb hatást gyakorolt a még szabad bőrfelülettel rendelkező fiatalokra, idősekre egyaránt.

Az 1999-ben alakult Magyar Tetoválók Szövetségének két hölgytagját – Kormány Ágnest, aki egy pesti belvárosi tetoválószalonban valósítja meg gyermekkori álmát és a Zalaegerszegen saját stúdiót működtető Weide Ancsát – kérdeztük női tetoválókról és tetováltakról. Ancsa szerint a hölgy kollégák munkájukkal bizonyították, hogy igenis megálljuk a helyünket ezen a pályán. Inkább előnyét érzi a szakmai emancipációnak, mert sok lány szívesebben jön női tetoválóhoz, a férfiak nagy része pedig kimondottan örül, ha egy hölgy készít neki egy-egy mintát. Hasonló tapasztalatokat osztott meg velünk Ági. Neki olyan munkahelye is volt, ahová kifejezetten női tetoválókat kerestek. „Vannak olyan motívumok, amiket a férfiak csinálnak jobban, és vannak olyanok, amiket a nők. A lágyabb vonalak inkább nekünk mennek. Viszont mindenkinek más az egyéni stílusa, ezért nem lehet kategorizálni. Nem mondhatom azt, hogy nőként több nőt tetoválok, ez ugyanis változó. Vannak férfiak, akik direkt hozzám jönnek, és vannak nők, akik mindenképp férfi tetoválót keresnek. Ez alkat kérdése” – mesélte. Az bizonyos, hogy ma már a nők is egyre nagyobb tetoválásokat vállalnak be. Míg korábban csak néhány kis, könnyen eltakarható minta jelent meg a női testeken, Ági tapasztalatai szerint mostanában már akár egész hátat vagy kart takaró tetoválásokat is kérnek, bár a motívumok közt azért több a „lányos” virág, rajzfilmfigura, pillangó és csillag, mint a koponya és a csontváz. Ráadásul a sztereotípiákkal ellentétben azt tapasztalja, hogy a nők jobban bírják a fájdalmat. Sokan ugyanis azért nem mernek bevállalni egy tetoválást, mert félnek a fájdalomtól. „Hozzá lehet szokni. Egy idő után átvált az agyad, és máshogy érzed a fájdalmat. Belehalni biztos senki sem fog” – magyarázza nevetve. „Nagyon közkedvelt még mindig a bokától induló és a lábon felfelé futó inda virágokkal, illetve pillangóval. Szerencsére a lányok egyre vagányabbak és bevállalósabbak, így kedvemre kreálhatok nekik a megszokottól eltérőbb mintákat. Manapság a lábfej is elég felkapott, és a feliratok, bár ez utóbbi a férfiak körében is elég nagy divat lett. Színben sajnos még mindig a fekete rajzok vannak többségben, itthon valahogy félnek a színektől, pedig a mai modern festékekkel csodát lehet a bőrre vinni” – sorolja benyomásait Ancsa, aki a nagy tetoválások híve. Ámbátor kiköti: mivel tudni kell viselni, a tetoválás nem mindenkinek áll jól! Ezért is fontos: alaposan át kell gondolni mit és hová szeretnénk felvarratni. „Ennek a munkának ez a szépsége. Hihetetlen és egyben fantasztikus érzés, hogy úgy kerülök kapcsolatba emberekkel, hogy életük végéig a testükön viselik majd a kezem nyomát. Fontos, hogy megadhatjuk nekik azt az örömöt, ami egyegy minta bőrbe vésésével elkíséri majd őket mindenhová” – mesélte lelkesen Ági.

Mindkettőjük úgy látja: nemre, korra, társadalmi helyzetre való kötöttség nélkül keresik fel őket a kuncsaftok. Vannak azért szokatlan esetek is – ilyen volt Ági esetében egy kiskosztümben betérő hölgy is, aki a szeméremdombjára kért tetoválást, vagy az a fesztiválozó fiatalember, aki a nemi szervére íratott volna feliratot, ám végül megfutamodott. Ancsa a legbizarrabb kívánságokat firtató kérdésre inkább csak sejtelmesen mosolyog, de megemlít egy nagypapát, aki 40 éves tetoválását jött takartatni. Persze sokszor a tetoválóművésznek kell lebeszélnie a lelkes megrendelőt – a hirtelen felindulásból jövő ötletek egy részét ugyanis lehet, hogy már másnap megbánnák, ha viszontlátnák a bőrükön. „A meggondolatlan fiatalokat próbálom terelgetni, szerencsére többségében hallgatnak rám, sőt sokszor megköszönik, hogy lebeszéltem őket egy-egy buta ötletről. Szerelmespárok egymás nevének megörökítését sem vállalom, sosem lehet tudni…” – mondja nevetve Ancsa, aki a divatőrületekkel szemben mindenkit arra figyelmeztet: olyan tetoválást érdemes készíttetni, amit nagymamakorukban is fel tudnak vállalni. „Valaki néhány hónap múlva azzal kullogott viszsza, hogy a fél hátát betöltő mementóval kezdjünk valamit, mert már elszállt a szerelem. De a fiatalok abba sem gondolnak bele, hogy bár a saját környezetükben ez trendi, a legtöbb esetben nincs mögöttes tartalma a mintáknak. Sokan nem fogják fel, hogy ez egy egész életre szól, nem mosható le a divathullám elcsitulásával” – mutat rá a buktatókra Ági.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!