Kísértetek és kísérletek – Szűcs Attila festészete, Ludwig Múzeum
A latin „spectrum” szó a létezés nehezen megragadható formáit jelöli, melyek éppúgy lehetnek szellemek és kísértetek, mint furcsa természeti jelenségek.
Szűcs Attila festészetében gyakran bukkannak fel ilyen jelenések, melyekkel kapcsolatban használhatjuk a kísérteties kifejezéseket. Csendéleteinek, táj- vagy életképeinek központi tárgyai ugyan realisztikusan jelennek meg, egy másik minőségű környezettel kombinálva azonban a tárgyhoz kötődő áthallások a metafizika felé irányítják a figyelmet. De félrevezetnénk magunkat, ha pusztán kísértet járta helyre gondolnánk: a múlt velünk élő kísértetei, a történelem ikonikus alakjai és traumái vagy a hétköznapi tapasztalatainkat meghaladó különleges figurák jelennek meg a realizmus és nonfiguratív határán kísérletező festészeti térben.
A Ludwig Múzeum kiállítása retrospektív módon tekinti át Szűcs Attila művészetét, a jelen és a múlt kölcsönhatásában mutatja be azt. A tárlat a legújabb művekkel indul, középpontjába a közelmúlt nagyszabású alkotásai kerülnek, ezektől kanyarodhatunk vissza a régebbi festményekhez.
A kurátor, Hornyik Sándor koncepciója szerint olyan művek kerültek elő a múltból, múzeumokból és magángyűjteményekből, amelyek felidézik a kísértet, illetve a kísérletezés jelentésrétegeit. A kiállítótér nemcsak fizikailag tagolt, hiszen a néző különböző utakon elindulva mélyedhet el a sokrétű életműben, Hornyik eszmeileg is tájolja a nézőt. A gyönyörű ló mögé rejtőző Csontvárytól, a balatonaligai pusztuló Kádár-villától és a Salpetriére kórház terétől több irányba is vezetnek utak.
Választhatjuk a többek közt Columbo alakjában is megjelenő plankingelőket, az extrém testkultúra festményeit ábrázoló kiállítóteret, a titokzatos, értelmező és kutató tevékenységbe mélyülő alakok – így például a Nikola Teslát megidéző festmények – világát. Egy függönybe csomagolt őr figurája történelmi emlékeket idéző térbe irányít, ahol a náci pusztításnak áldozatul esett cseh falu, Lidice festményinstallációja mellett Kádár János és Adolf Hitler alakja is felbukkan. Hitler egyik propagandafotójáról Szűcs Attila újraértelmezésében eltűnik a kutyája, akinek a szerepe éppen az lett volna, hogy a Führer emberi oldalát domborítsa ki. Magyar viszonylatban a romos Kádár-villa nyer szimbolikus értelmet, mely az egykori „emberarcú szocializmus” emlékhelye is lehetne.
A kiállítás február 19-ig látogatható; finisszázsként 18-án Íráskísértések címmel, Földényi F. László, Kemény István, Szilasi László, Térey János és Szűcs Attila részvételével beszélgetés és felolvasás lesz a Szivárványbaleset – Kortárs szépírók találkozása Szűcs Attila képeivel című kötethez kapcsolódóan.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!