Betegek ezreinek életét lehetne megmenteni hatékony vastagbélszűrésekkel, ezzel szemben Magyarországon még mindig alig-alig történnek ilyen vizsgálatok. Az érintettek döntő többsége ma is későn jut orvoshoz. Évente kilencezer új megbetegedést és ötezer halálesetet jelentenek, a helyzet drámai, ez ma a második leggyakoribb daganatos halálok.
A vastagbélrák halálos áldozatainak mintegy háromnegyede idejében kezelve megmenthető lenne, haláluk értelmetlen. Az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott a betegég előfordulása és még mindig túl későn veszik észre a vastagbélrákot. A 21 ország vastagbél- és végbélrákos betegeit öszszefogó EuropaColon nemzetközi szervezet most az Európai Parlament képviselőihez fordult, rajtuk keresztül akarja elérni, hogy az országokban egységes szakmai irányelvek mentén legyenek kötelező szűrőprogramok és a korszerű onkológiai kezelésekhez való hozzáférés ne azon múljon, ki melyik országba született. A betegekből alakult Gyógyulj Velünk Egyesület Magyarországon küzd a szűrési lehetőségekért, illetve hogy a már betegek megkapják azokat az elérhető legkorszerűbb célzott kezeléseket, amelyeknek bizonyított a hatékonyságuk. „A betegek felkészültségén és a kórház falain kívüli szociális és rehabilitációs lehetőségek elérhetőségén is múlik, hogy kinek mekkora esélye van a túlélésre” – vallja az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. Dr. Szegő László elnök, 41 éves matematikus, maga is vastagbélrákos beteg.
„Egyrészt hiányzik a megfelelő finanszírozási háttér, másrészt az »ősmagyar virtus« még mindig jellemző, az emberek azt gondolják, ha nem tudnak róla, nincs is bajuk”– mondta dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő, a parlament egészségügyi bizottságának tagja. A fővárosi Károlyi Sándor Kórház orvos igazgatójának édesapja is vastagbélrákban halt meg, akinél az eredményes kezelés gátja volt az is, hogy nem vett tudomást a tünetekről. „Biztos, s akár egy évtizedre megnyugtató diagnózist csak a béltükrözés adhat. A kolonoszkópia még mindig egy félelmetes vizsgálat a közvélekedésben, pedig ma már egyáltalán nem kellene, hogy a páciensek kellemetlen élményként éljék meg a vizsgálatot” – fogalmazott Hollósi Antal.
„Sokkal több rákbeteget meg tudnánk gyógyíthatni, ha idejében találkoznánk velük” – mondja dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológus Társaság tiszteletbeli elnöke. „Az orvosoknak meg kell ismerniük a lehetőségeket akkor is, ha egyes terápiák alkalmazásának idehaza egyelőre gátat szabnak a finanszírozási korlátok. A célzott kezelések drágák, viszont segítségükkel egyre jobban behatárolhatók azok a daganattípusok, amelyeknél érdemes alkalmazni egy adott gyógyszert” – magyarázza Bodoky György.
Több mint ötezer beteg kórházban végzett onkológiai terápiáját ellenőrizte az OEP az elmúlt hónapokban. A közel negyven intézményt érintő vizsgálattal összesen több mint 9 milliárd forintos társadalombiztosítási kiadás sorsát tekintette át a hatóság, különösen a tüdő-, az emlő-, illetve a vastagbél- és végbélrák egyes terápiának alkalmazását nézték át. Az ellenőrzés legfőbb célja az volt, hogy kiderüljön: a betegek kezelése során az ellenőrzött gyógyszerek felhasználása a szakmai és jogi előírásoknak megfelelően történt-e. Az, hogy a vizsgálatok alapján hol és milyen intézkedések várhatók, egyelőre kérdéses, az viszont biztos: az onkológiai kezelések területén több készítmény fogyott a tervezettnél, ennek felhasználásával, jelzéseivel elégedetlen az egészségbiztosító.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!