Különleges produkciót mutatott be a Radikális Szabadidőszínház az ELTE Egyetemi Könyvtárában. A Prospero könyvtára Shakespeare Viharának előtörténetét dolgozza fel, de tulajdonképpen a Hamlet folytatása is lehetne, ha a dán királyfi életben marad.

Prospero, Milánó ura igazi bölcsész, akit kizárólag a tudomány érdekel, nem szeretne király lenni, de ha már az lett, bizonyítani akarja hatalmát, ezért öncélú döntéseket hoz komoly veszélybe sodorva az országot.
Félő, hogy Hamletből is hasonló király vált volna, ha nem karcolja meg a mérgezett kard hegye. A két személy közti asszociációra ráerősít az egyik jelenet is, amikor a könyvtáros kérdésére, miszerint mit olvas a király, Prospero ezt válaszolja: „szó, szó, szó”.

Formanek Csaba rendező írta az előadás szövegét a Prosperót játszó Csák György segítségével. A posztmodern esztétikához híven a darab bővelkedik az intertextualitásokban: a Hamlet színészmonológja, Katona Bánk bánjának részlete, Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című költeménye, de még József Attila Nagyon fáj verssorának parafrázisa is bekerült a darabba.

Az innen-onnan beemelt szövegek mégis szerves egészet alkotnak, kivéve a Kár, hogy kurva drámai alaphelyzetét idéző jelenetet. A testvérpár incesztusa ugyanis kissé megbontja a koncepciót. A helyzetet csak Prospero fiának, Simon Attilának udvaribolond-pizsamája rontja tovább, amiben a színész leginkább Quasimodóra emlékeztet. Igazán nehéz elképzelni, hogy húga, Arianna (Hakstol Sára) ezért áldozza fel lányságát és fényes jövőjét a nápolyi trónörökös oldalán.

Ahogy John Fordnál, úgy itt is tragédiába torkollik a testvérszerelem, mindkettőjüket kivégzi a trónbitorló öcs, Antonio (Válik István), aki azonban nem elég erőteljes ahhoz, hogy keménykezű diktátorként tekinthessünk rá.

A szereplők közül Solténszky Tibor (Gonzalo, öreg tanácsos) és Pokorny Szilárd (Könyvtáros) emelkedik ki. Solténszky higgadt megfontoltsággal próbálja a királyt észre téríteni, védelmezni őt az összeesküvés ellen, és még csecsemő lányát, Mirandolinát kimenteni a vérszomjas öcs karmaiból.

Pokornyról viszont nem dönthető el egyértelműen, hogy kinek a pártján áll, meghúzódik a háttérben, jelenléte mégis üdítően hat a produkcióra. A könyvtár nemcsak gyönyörű, de tökéletes díszlet is egy ilyen kezdeményezéshez. A kezdőjelentben a polcok előtt fekete csuklyás krónikások sorakoznak, akik a könyvekből keltek életre. Aztán egyszer csak szétnyílik a köpönyegük, és tündérkékké alakulnak át. Ők Ariel testvérei.

Ahogy Ferenc József egész alakos portréja előtt megáll Matisz Flóra, az egyik tündér, és elkezd hegedülni, már előrevetíti a Vihar varázsvilágának líraiságát. Reméljük, Formanek Csaba azt is ebben a szellemben rendezi meg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!