„Hamarosan minden Forma–1-es rekordot megdönt majd, és csak idő kérdése, hogy az emberek úgy beszéljenek róla, mint a valaha volt legjobb versenyzőről” – mondta Toto Wolff, a Mercedes csapatfőnöke a múlt hétvégén negyedik világbajnoki címét begyűjtő Lewis Hamiltonról. A szavak mögött nyilvánvaló elfogultság rejtőzik, hiszen a brit pilóta még akkor sem válna automatikusan minden idők legjobbjává, ha idővel Michael Schumacher 7 világbajnoki címes csúcsát is túlszárnyalná.
Egy technikai sportágnál még az egymás ellen harcoló versenyzők képességeit is nehéz összehasonlítani, nem beszélve az egyes korszakok menőiről. Szóval ember legyen a talpán, aki igazságot tesz abban, ki a No. 1 mondjuk Fangio, Stewart, Senna, Schumacher vagy épp Hamilton közül. Ha mégis dönteni akarnánk, valamelyest segíthet, ha megnézzük, az egyes pilóták a futamaik hány százalékát nyerték meg (lásd táblázatunkat) – igaz, ez még mindig nem mutatja meg, hogy ki ülhetett a legtöbbet a mezőnyből kimagasló autóban. Eszerint a modern érában Hamilton mutatói a legjobbak, hajszállal megelőzve Michael Schumachert, de még ez sem elég a dobogóra.
Hogy a következő években javul vagy romlik Hamilton mérlege, majd kiderül, mindenesetre 32 évesen papíron még Schumacher 7 vb-címét is célba veheti. Más kérdés, hogy éppen a múlt hétvégi Mexikói Nagydíjon csillant fel egy kis reménysugár a semleges szurkolóknak, hogy a Mercedes-dominancia helyett a Ferrari és a Red Bull erősödésével hamarosan akár szoros versenyeket is láthatnak.
A legjobb győzelmi aránnyal rendelkező Forma–1-es pilóták
(a legalább 10 futamot teljesítő versenyzők közül)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!