A pakisztáni Khawaja Akhtar 2006-ban határozta el, bármibe is kerül, egyszer az ő labdáival játszanak majd egy labdarúgó- világbajnokságon.
Annyira azért nem tűnt elérhetetlennek a cél, hiszen Akhtar amúgy labdákat gyárt – a 40 éve családi vállalkozásként indult gyárában készítettek már játékszert a franciáknak, a Bundesligának, sőt a Bajnokok Ligájának is.
De azért a vb egy kicsit más…
Így ő volt a legjobban meglepve, amikor kiderült: lehetőséget kap. Az a kínai gyár ugyanis, amellyel az Adidas korábban szerződést kötött a labdák gyártására, jelezte, nem lesz időben kész. Az Adidas új gyártó után nézett, Akhtar elhívta őket magához, ám a találkozás nem volt sikeres, a látogatók szerint ugyanis a pakisztáni gyár „kőkorszaki” állapotokat mutatott.
A tulajdonos azonban nem adta fel. Mivel egy-egy labda gyártósora akár fél évig is készülhet, Akhtaréknak viszont 33 napjuk volt arra, hogy üzemüket alkalmassá tegyék a mintegy 3000 különleges labda elkészítésére, rettenetesen feszített tempóban dolgoztak. „Nehéz volt, talán a legnehezebb dolog, amit életünkben csináltunk” – mesélte a tulajdonos, aki végül kivívta a szigorú sportszergyártó cég elégedettségét is, s így lehetőséget kapott arra, hogy elkészítse a brazil világbajnokság hivatalos labdáit, és ezzel beteljesítse saját álmát is.
Adidas–Nike 2-0
Ami az elődöntőket illeti, a német sportszergyártó cég hatalmas presztízsgyőzelmet aratott amerikai riválisa felett: a döntőbe jutó Argentína és Németország ugyanis a „háromcsíkos”, a vesztes Brazília és Hollandia pedig a „pipás” vállalat mezeiben lép pályára.
A vb 32 fős mezőnyét egyébként 3 gyártó uralta: 10-en a Nike, 9-en az Adidas, 8-an pedig a Puma szereléseit viselték. Öt csapat járt külön úton, köztük a torna meglepetéscsapata, Costa Rica, amely egyedüliként az olasz Lotto dresszeiben menetelt.
Nike-csapatok. Csoportban ragadt nagyágyúk és bronzmeccs – Brazília, Hollandia, Portugália, Anglia, Franciaország, USA, Görögország, Horvátország, Ausztrália, Dél-Korea.
Adidas-csapatok. Elsüllyedt a zászlóshajó, de összejött a házidöntő – Argentína, Németország, Spanyolország, Kolumbia, Mexikó, Nigéria, Bosznia, Japán, Oroszország.
Puma-csapatok. A negyeddöntő is álom maradt – Olaszország, Chile, Uruguay, Svájc, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun.
Nevet először az 1934-es, olasz vb-labdának adtak, ez volt a Federale 102. Míg korábban barna színű labdákat használtak, a televízió elterjedése miatt 1970-ben megjelentek a fekete-fehér mintázatú játékszerek, hogy látni is lehessen őket. Az egyetlen labda, amit két világbajnokságon (1978- ban Argentínában és 1982-ben a spanyoloknál) is használtak, a Tango volt, amelyen a második megmérettetésre csak egészen kis változtatásokat eszközöltek a tervezők. 1970-ben és 1974-ben is használták a Telstart, ám míg Mexikóban ez volt az egyetlen labda, a Németországban megrendezett világbajnokságon két hivatalos játékszer is volt.
Azt nem tudni, a magyar mérnök, Lévay József álmodott-e arról valaha, hogy neki köszönhetően egy ideig az egész világ focilabdáit minálunk gyártják majd. Viszont az ő tervei alapján váltotta 1960-ban a korábbi, szeletekből összevarrt formát a mára klasszikussá vált öt- és hatszögekből álló variáció. Lévay emellett alá is bélelte az új labdát, ami így kerekebb és tartósabb lett, ennek köszönhetően pedig nem szívott be magába annyira a vizet, mint korábbi társai. Az újítás egyik nagy előnye számunkra az volt, hogy jó ideig a simontornyai bőrgyár látta el az egész világot rúgnivalóval.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!