Az oroszlánszelídítő

 A „semmiből” száguldott be az egyik pillanatról a másikra ebbe a benzingőzös világba. Elektromos autójátékokkal tanulta meg a vezetés csínját-bínját, majd a szimulátoros világbajnokságon lett első. Ennek köszönhetően Véber Gábor, az ismert szakújságíró és autóversenyző felkarolta a mohá­csi fiatalembert.

– Makaón nyerni bizony nem könnyű.

– A pályán sem – mondta Michelisz Norbert –, ez volt az év utolsó világbajnoki futama. Hála istennek minden összejött, kivéve a kaszinóban, ott nem volt sikerem.

– Beszéljünk a kezdésről?

– Amióta az eszemet tudom, mindig autóversenyző szerettem volna lenni. Édesanyám test­véré­nek a férje ralizott, a pályán is kipróbálta magát és ez nagy hatással volt rám. Anyagilag azonban nem álltunk úgy, hogy a hobbimat a család finanszírozni tudta volna, ezért a számítógépes játékokon keresztül kóstoltam bele a száguldás világába. Egymás után nyertem a hivatalos versenyeket is, itt találkoztam Véber Gáborral, akivel a szimulátorban nagy csatákat vívtunk, és bizony néhányszor sikerült is őt legyőznöm.

– Hány évesen szerzett jogosítványt?

– 17 évesen, ám ekkor úgy tűnt, álom marad, hogy autóversenyző lehessek. Véber Gábornak köszönhetően azonban részt vehettem a Hungaroringen egy teszten, ami jól sikerült, a Zengő Autósport felajánlotta a lehetőséget, hogy elindulhassak a Suzuki Swift Kupában 2007-ben. Bármily meglepő, sikerült megnyernem a bajnoki címet, így egy évvel később már a Renault Clio-bajnokságban indulhattam idehaza, amelyben szintén az első helyen végeztem. Ennek nyomán kaptam lehetőséget a Seat Leon Európa Kupa mezőnyében, és talán az ott mutatott vezetői készségemnek köszönhetően idén már részt vehettem a túraautó-világbajnokságon.

– Mit kell tudni erről a sorozatról?

– 11 futamot rendeznek egy évben, szinte végigjárjuk az egész világot, a sorozat Brazíliában kezdődött, és most nemrég Makaón fejeződött be.

– Nehéz itt pontokat szerezni?

– Természetesen, és főleg az utcai pályák a nehezek, mert a korlátok nem csak azért vannak, hogy korlátok közé szorítsák az embert, hanem bizony veszélyesek is. Hiszen nemegyszer mandinerezik az embert, ezt nekem is sikerült előadnom a Marokkóban rendezett futamon. De amire a legbüszkébb vagyok, hogy engem választottak a mezőny legjobb újoncának, és ez nem csak a makaói sikeremnek köszönhető.

– Milyen az autója?

– Hatsebességes, 300 lóerős, a végsebessége az áttételtől függ, például Monzában 260 km/órával is mentem. A makaói utcai pályán is elértem a 250-es tempót, igaz, csak egy rövid szakaszon.

– Ha éppen nem ül az autó volánja mögött, akkor mivel foglalkozik?

– A pécsi közgazdasági egyetemen tanulok, remélem, az államvizsgákon sem váltok mellé.

– 2010 legjobb újoncaként, az idén milyen autóval fog versenyezni?

– Egyelőre még nem tudom, mi lesz. Nem olcsó részt venni ebben a sorozatban. Azt már tudom, hogy a világbajnokság márciusban, Brazíliában kezdődik – nem vagyok ideges, vannak biztató jelek, tavaly is csak februárra derült ki, hogy egyáltalán indulhatok ebben a versengésben.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!