„Levelet küldtünk az UEFA-nak, kifejezve elégedetlenségünket amiatt, hogy a mérkőzés bírája nem a szabályok szellemében vezette a meccset” – közölte Toni Freixa, a katalán klub szóvivője a döntetlennel zárult PSG–Barcelona labdarúgó BL-negyeddöntő után. Az illetékes senor részletesen nem fejtette ki, mely ítéletek váltották ki a heves ellenérzést, ám az biztos, hogy 1-0-s vörös-kék vezetésnél Ibrahimovic lesről egyenlített.

 
Katalán nemzeti színekbe öltözött barcelonai játékosok lest reklamálnak a PSG párizsi mérkőzésen

Stark német játékvezető nyilvánvalóan hibázott.

Na és?

E megjegyzéssel nem a téves döntés súlyát akarom kisebbíteni, inkább a „Barca” hivatalos reakcióját szeretném karikírozni. A Juventusnak is jó oka lett volna rá, hogy elöljárói levelezői tagozatot alakítsanak – gondoljunk csak Mandzukicnak a Bayern München második gólját megelőző leshelyzetére vagy arra, hogy Riberyt kirívó durvaságáért mérlegelés nélkül ki kellett volna állítani –, és a Galatasaray is az európai szövetséghez folyamodhatna azért, mert Moen norvég sporttárs legalább egy büntetőt elmulasztott megadni Madridban az isztambuli csapat javára. Ráadásul a Juve és a „Galata” sokkal rosszabbul járt a Barcelonánál, hiszen 2-0-ra, illetve 3-0-ra kikapott, de vezetőinek fejében meg sem fordult, hogy beadvánnyal ostromolják az UEFA-t.

Nem, mert ilyen nincs. Játékvezetői döntések – legyenek azok bármennyire kifogásolhatók is – nem adnak alapot az efféle fellépésre. Ebben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a meccset követő sajtótájékoztatón a katalánok edzője vagy valamelyik játékosa kritizálta a bírát – az ilyesmi teljesen természetes –, hanem arról, hogy a világ első számú klubja (elvégre a Barcelonát annak tartják évek óta) Nyon irányában meghökkentően messzire ment.

Gyakorlatot próbált teremteni abból, ami nem lehet gyakorlat.

Az ügynek szövetségi következményei aligha lesznek, ebből a szempontból az eset jelentéktelen. Annál nagyobb hatása lehet a tekintetben, hogy az etalon vált morálisan kikezdhetővé, a példakép mutatott váratlanul rossz példát. Ha úgy tetszik, leszállította saját maga kivételes értékét. A Barcelonát nem csupán azért csodálják szerte a világon, mert korszakos futballt játszik a labdarúgás történetében is megkerülhetetlen szereplőkkel – Messitől Iniestáig, Xavitól Fabregasig, hogy a nagy művet megálmodó Guardiolát ki ne hagyjam –, hanem azért is, mert a káprázatos futballon túl is kialakított egy szeretetre és nagyra becsülésre méltó képet önmagáról. „Több mint egy klub” – hirdeti a „Barca” jelmondatainak egyike, s valóban, a vörös-kékek szinte valamennyi megnyilvánulásában benne van az eredendő emberi öröm, az emelkedettség, a méltóság.

Ez az irat viszont méltatlan.

Ha igazán nagyok vagyunk, nem foglalkozunk piszlicsáré off-side-okkal, és nem adunk lehetőséget a velünk ellenszenvezőknek, a bennünket rátartiaknak, a tiki-takát öncélúnak, fölényeskedőnek, sőt nemegyszer unalmasnak tartóknak arra, hogy ekképpen reflektálhassanak: lám, lám, mi megmondtuk… A tiki-taka persze nagyszerű játék, a levél viszont egyáltalán nem az. Nem mást közvetít, mint hogy a Barcelona megszabhatja, mekkora tisztelet érdemel. Aki lesgólt merészel megadni ellene, az szembe megy a labdarúgás érdekeivel, elvégre magától a futballtól veszi el a vezetést. S hogy jön bárki is ahhoz, hogy a sportág ellen vétkezzen?

Nincs szándékomban felnagyítani a történteket, de nem is intézném el azzal, hogy „nyomják Krahácsot”. (Az ifjabbak kedvéért: a hajdani kabarészínház visszatérő jelenete volt ez Agárdi Gáborral és Csákányi Lászlóval, valamint a kitalált megye ugyancsak fiktív központjával, Lúvárral.) Azon nevettem eleget, most viszont csalódott vagyok. Ha nem is tartozom a Barcelona szurkolói közé, a mostani gárdát nem győzöm bámulni. Egészen biztosan lesz még alkalmam rá, hiszen a szombat-kedd (szerda)-szombat (vasárnap) ritmusban egymást követik a mérkőzések, három nap múlva már a Bajnokok Ligája-negyeddöntő visszavágóját is lejátsszák. De a Messi-cselsorozatok, a Xavi- és Iniesta-passzok, az újabb diadalok sem feledtethetik egyhamar azt, ami ezen a héten feltűnt a képzeletbeli eredményjelzőn.

PSG–Barca 2-2 – ez még nem fantázia –, gól: Barcelona (öngól).

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!