Eddig csupán könnyed és léha bohóckodásnak gondoltuk a futball-világbajnokságot, ám most, hogy a világsajtó beharangozta, a serleget maga Gisele Bündchen brazil szupermodell fogja átadni, nos, ma már mi is készséggel elismerjük, hogy ez a játék egyáltalán nem babra megy. Mindeközben az isteni Gisele expasija, Leonardo DiCaprio kibérelte a világ egyik legdrágább luxusjachtját, a Topázt, és a haverjaival meg 50 csajjal Rióban bulizik, néha állítólag egy-egy meccset is megtekint, de közben persze egy másodpercre sem engedi el a Dom Perignon-os üveg nyakát.
Ha már Gisele-ről esett szó, ne hallgassuk el, hogy – Spiró Györgyhöz hasonlóan – sokaknak lenne javaslatuk a futball nevű labdajáték izgalmasabbá tételére.
Az Ikszek szerzőjének híres novellájában éppen a magyarok rukkolnak elő egy zseniális, ám swifti ötlettel: „A javaslat lényege az volt, rendezzék a futballmeccseket vérre. Amelyik nemzeti tizenegy győz, életben marad. Amelyik kikap, annak mind a tizenegy játékosát (itt vita volt, vajon a tartalékokra és az edzőre meg a segédedzőre meg a gyúróra meg az orvosra meg a masszőrre meg a szertárosra is vonatkozzék-e a törvény) ott a helyszínen akasszák fel vagy lőjék főbe, és a tetemeket temessék a pálya gyepébe. Ezzel, így a javaslat, visszaadható a játéknak a népszerűség, és minden közvetítés ismét hatalmas tömeget fog vonzani.”
Ennél sokkal szerényebb, sőt békésebb javaslatai lennének Szita János mosógépszerelőnek, aki munkaideje után a budai Fasor presszó pultjánál szokta tartani szabadegyetemi előadásait. A „Hogyan tenném jobbá a világot, ha hagynák” című szemináriumsorozat órái általában hat korsó hosszúak, de olykor hosszabbításra is sor kerül: két-három viszkinyi terjedelemben.
„Egyre többször előfordul, hogy a nemzeti tizenegyek (még egy ilyen rangos eseményen is, mint a négyévente megrendezett világbajnokság) taktikáznak, mismásolnak, sunnyognak, labdát tartanak, teljes mértékben leszarják a közönséget és önző módon csakis a saját továbbjutásukkal vannak elfoglalva” – állítja Szita. „Szegény néző meg a lelátón vagy a tévé/kivetítő előtt ásítozik. Az unalmat azonban könnyen minimálisra szoríthatná a FIFA néhány apró szabálymódosítással. Mindössze elő kellene írni, hogy a labdarúgóvébék játékosai kizárólag nőnemű futballisták lehetnek (és persze csakis szupermodell, rúdtáncos vagy strandröplabdás előképzettséggel). A futball szabálykönyvébe pedig bele kellene vezetni a definíciót: A labdarúgás az a sport, ahol a pályán lévő 22 nő félmeztelenül (bikinialsóban) kerget egy labdát. Ezzel a (döntő többségében hímnemű egyedekből álló) közönség állandó góléhsége is rögtön meg lenne oldva” – hangsúlyozza Szita. „Hiszen kit érdekelne, hogy szürke, lapos és vérszegény a meccs, hogy nulla a színvonal és 0-0 a végeredmény, ha mondjuk éppen (csakis a könnyű példa kedvéért) Gisele Bündchen szaladgálna 90 percig a zöld gyepen? A kamera néha ráközelítene, mi pedig elégedetten kortyolnánk bele a sörünkbe, s halkan azt dünnyögnénk magunk elé: jó-jó, a Pelé is tudott cselezni, futni, passzolni, fejelni, lőni, talán még kicsit jobban is, mint Gisele, de azért ez mégis más… jobb… szebb… emberhez méltóbb…”
Megkérdeztük Leonardo DiCapriót Szita János szerény javaslatáról és arról, mit gondol a szabálymódosításokról, de az álmos filmsztár délután háromkor szeszrágta hangon csak ennyit mondott a telefonba: „Faszom tudja, nekem mindegy, itt a hajón végül is elég csaj van… Te mit szedsz másnaposságra?”
Megkerestük Diego Maradonát is az ügyben. Ő csak annyit mondott, szívesen lesz csapatunk szövetségi kapitánya, ha szerződésben vállalja a magyar fél, hogy a partvonal kokainból lesz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!