Azok után, hogy júliusban több jamaicai sztársprinter, köztük Asafa Powell és Veronica Campbell-Brown is megbukott tiltott szerek használatával, a héten újra a dopping miatt került a fókuszba a 2,7 milliós karibi szigetország. Ismét felerősödtek azok a vélemények, amelyek a nemrég véget ért moszkvai vb-n az összes férfi és női sprintszámban aranyérmet nyerő ország sikerei mögött valamiféle csalást sejtenek.

 
Fotó: AFP

A Jamaicai Doppingellenes Ügynökség (JADCO) korábbi ügyvezető igazgatója erősen bírálta az ország doppingellenőrző rendszerét. Kiderült például, hogy a tavalyi olimpiát megelőző három hónapban egyetlen versenyen kívüli tesztet sem végeztek el a sportolókon, ami még akkor is aggályos, ha szervezet emberhiánnyal küzd. Mindez egybecseng az amerikai atlétalegenda, Carl Lewis korábbi szavaival, aki azt hangoztatta Usain Bolttal kapcsolatban, hogy könnyű egy olyan országból aranyakat nyerni, ahol senki nem ellenőrzi a sportolók tisztaságát.

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője lapunknak leszögezte, Boltot akkor is megtalálják, ha Jamaicában ezt nem akarják, és mérget vehetünk rá, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) jócskán áldoz is arra, hogy elegendő teszten essen át napjaink első számú atlétája. A jamaicai szervezet mellett a WADA és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) emberei is felkereshetik Boltot, sőt az amerikai ellenőrök is gyakori vendégnek számítanak a szigetországban. Így a sprinter évente 10-20 ellenőrzésen mehet át, ami ugyanannyi, ahányszor a sportág legjobb magyarjának, Pars Krisztiánnak kell mintát adnia.

A mostani ügyben Tiszeker szerint annyi történt, hogy a WADA jelezte, nem elég az a munka, amit jamaicai tagszervezete végez, és ha nem változtatnak, a jövőben az ország nem rendezhet világversenyt és a sportolóit is eltilthatják a világbajnokságokról, olimpiákról. Utóbbira még nem volt példa, és valószínű, hogy Jamaicában is észbe kapnak a mostani fenyegetés után. A 2004-es athéni olimpia magyar doppingesetei után egyébként kapott hasonló kritikákat a magyar szervezet is, amelyet azonban 2009 óta már a legjobb kategóriába sorol a WADA.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy hiába a törekvések, a doppingellenes tevékenység közel sem egységes a világ minden országában, sőt, még a teszteket elemző laboratóriumok sem egyformák, továbbá tény, hogy vannak olyan országok, ahová az ellenőrök nem teszik be a lábukat (pl. Irak, Afganisztán). Ezen ország sportolóira viszont, amikor külföldön versenyeznek, fokozottan figyelnek a nemzetközi ellenőrök. A MACS vezetője megjegyezte, ha egy ország doppingellenes szervezete nem elég hatékony, az elsőre áldásnak tűnhet a sportolóknak, akiket így odahaza „békén hagynak”, valójában azonban éppen rosszul járnak ezzel. Jól működő ügynökség híján ugyanis nincs, aki figyelmeztesse a sportolókat, ha például szennyezett táplálékkiegészítő kerül az országba (márpedig a júliusi, több jamaicai sztárt érintő ügyben jó esély van rá, hogy ez történt). Mint Tiszeker Ágnes elmondta: „Ne felejtsük el, mi a sportolók oldalán állunk. Pontosabban a tiszta sportolók oldalán.”

Az persze, hogy hiszünk-e abban, hogy Usain Bolt is ez utóbbi csoportba tartozik, már ránk van bízva.

Címkék: sport, atlétika, dopping

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!