A kínaiak tudnak valamit. Asztrológusaik szerint ugyanis 2014 a Ló éve, amikor is „hihetetlen energiával képessé válunk arra, hogy még a korábbi terveinket is valóra váltsuk. Nem félünk a változásoktól, úgy tekintünk rájuk, mint kihívásra, mint nagy lehetőségre.” Ha minden jól megy – márpedig miért is ne menne? – a Ló éve legalább három vadonatúj stadionnal ajándékoz meg minket.

 
 

Húsvéti avatás

A méltán közkedvelt Felcsúti Hírlap legfrissebb számában arról ír, hogy stadiont hoz a helybelieknek a nyuszi. „A feltámadás és a futball ünnepe lesz a húsvéthétfő” – írja a lap. És valóban. Soha még ilyen kis település nem kapott ekkora stadiont – mióta világ a világ és még két nap.

A 3,8 milliárd forintból épült szentély a keresztségben a Pancho Aréna nevet kapta (a legendás Puskás Öcsi spanyol becenevéről). Egyszerre 3500-an nézhetik a meccseket, bár nem valószínű, hogy minden alkalommal sikerül majd megtölteni a lelátókat. (Tavalyi adatok szerint a magyar élvonal átlagos nézőszáma 2700, a Puskás Akadémia meccseire néhány százan kíváncsiak.) Az viszont biztos, hogy a hétfői nyitó meccsen, a Suzuki Kupa döntőjén telt ház lesz, elővételben elkeltek a tikettek.

A stadiont Makovecz Imre álmodta meg, és egyik fiatal tanítványa, Dobrosi Tamás fejezte be. A faszerkezetes lelátók valóban gyönyörűek, a gyep fűtött, az öltözők és a kiszolgálórészlegek világszínvonalúak. Felcsút az ország minden részéről könnyen megközelíthető, a miniszterelnök például – ha éppen otthon van – akár papucsban is átsétálhat a házától alig nyolcvan méterre fekvő stadionba.

Hogy a felcsúti stadion olcsó volt-e vagy drága, azt mindenki eldöntheti. Tény, hogy jelentős részét magáncégek adományaiból, tao-pénzekből fizették, 30 százalékát pedig az akadémiát működtető alapítvány. A Figyelő nemrég megjelent cikke szerint „a felcsúti stadion nem közpénzből épül, de mégis”.

A lap kiszámolta, hogy csak Budapest és Pest megye részesült több tao-pénzből a 2011–2013 közötti időszakban, mint Felcsút. A 18 további megye a kanyarban sincs a társaságiadó-bevételekből sportra és főként focira fordítható ös?- szegek ügyében. (Felcsút 6,83 milliárd, Budapest 10,93 milliárd, Pest megye pedig 7,27 milliárd forint tao-pénzt kapott a fenti időszakban. Összehasonlításképpen: a teljes Fejér megye Felcsút nélkül 2,14 milliárdban részesült. Ha pedig a Nógrádnak, Hevesnek, Tolnának és Vasnak nyújtott támogatást összeadjuk, kisebb összeget kapunk, mint ami Felcsútnak jutott.)

Kinek kell a Nagyerdő?

A debreceni Nagyerdei Stadion 11,5 milliárd forintba került. Az Orbán-kormány első stadionberuházását május 1-jén adják át, a tervek szerint színpompás és hangos ünnepség keretében. Az első éles meccset május 10-én játssza a Loki az új stadionban: az Újpestet fogadja.

Bár látszólag minden a legjobban halad, egyelőre nincs, aki üzemeltetné az új stadiont. Az első pályázat eredménytelenül zárult, jelenleg második körben próbálnak üzemeltetőt találni a következő húsz évre. Nem lesz egyszerű, merthogy piaci alapon – úgy tűnik – nem éri meg az üzemeltetés.

A stadion működtetése évente 300–700 millió forintba kerül, márpedig „ennyi pénzt nem lehet nyereségesen kitermelni az ott megrendezett futballmeccsekből, nagy rendezvényekből, valamint a létesítményben vállalkozásra bérbe adott helyiségekből” – mondta a Népszabadságnak korábban SzathmáriKároly, az MSZP debreceni elnöke, önkormányzati képviselő. Ebből pedig az következik, hogy ha nincs magánvállalkozó, akkor önkormányzati vagy állami pénzeket kell majd mozgósítani a stadion működtetésére. Ez pedig azokat az aggodalmakat igazolná, amelyek szerint „az új stadionra vitathatatlanul szüksége van ugyan Debrecennek, de az aréna fenntartásának költsége az ország adófizetőinek nyakába szakad” – tette hozzá az ellenzéki képviselő.

Se Fradi, se Albert

Valamikor nyár végén adják át a Fradi Üllői úti stadionját. A tervek szerint a megnyitóra eljön a Barcelona, de ez még nem biztos. „Bár azt nem mondhatom, hogy kizárólag magyar alapanyagokból épül fel a stadion, de igyekeztünk hazai termékeket felhasználni. Például az acélszerkezet Kecskeméten, míg a betonszerkezet Dunaújvárosban készült” – mondta Fürjes Balázs kormánymegbízott egy tavalyi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az építkezés több mint 2000 embernek ad munkát. A gyepszőnyeget a napokban simítják rá a pályára. Különleges technikával készült gyeptartó réteget használnak, olyat, amilyet csak néhány más stadionban. Ezzel javul majd a vízelvezetés, és sokkal stabilabb lesz a talajszerkezet – mondják az építők.

A fourfortwo.hu internetes magazin a napokban írta meg, hogy az épülő stadion nem az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián nevét viseli majd, hanem inkább eladják szponzornak. A hazai fociéletben bennfentesnek számító lap ezt arra alapozza, hogy a klub valamennyi eddigi sajtómegjelenésben és kiadványban új FTC-stadionról beszél. Másrészt a Fradi időközben Albert Flóriánról nevezte el népligeti edzőközpontját, és nem valószínű, hogy egymáshoz ilyen közel fekvő két létesítmény ugyanazt a nevet viselje. A következtetés: a stadion egy pénzügyi befektető nevét viseli majd. (Ez egyébként nem szokatlan, hiszen a világban számos aréna szolgálja nagy cégek márkaépítési céljait. Az Egyesült Államokban számtalan ilyen sportcsarnok és stadion működik, Európában a legismertebb a Bayern München stadionja, az Allianz Arena.)

Ennyiért épülnek
- Puskás Ferenc Stadion (Budapest) – 70–90 milliárd forint (65 ezer néző, 2017)
- FTC-stadion – 13,5 milliárd forint (10 ezer néző, 2014)
- Nagyerdei Stadion (Debrecen) – 11,5 milliárd forint (20 ezer néző, 2014)
- Haladás-stadion (Szombathely) – 9,6 milliárd forint (10 ezer néző, 2014)
- DVTK-stadion (Miskolc) – 4 milliárd forint (15 ezer néző)
- Felcsúti Stadion – 3,8 milliárd forint (3500 néző, 2014)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!