Itt a tél, és bár havat – legalábbis ezen a hétvégén – csak az láthat, aki vagy nagyon magasra, vagy nagyon messzire utazik. Mégis csak ez a téli sportok szezonja.
Aki nagy havon szeretne síelni vagy snowboardozni, és a távolság nem akadály, az mindenképpen válassza Gudauri pályáit. Gudauri a grúz hegyvidéken található és 57 kilométernyi pályával büszkélkedhet. Aki viszont hajlandó lemondani a 360 centis hóról, és megelégszik a 350 centissel, annak elég a Budapesttől 1000 kilométerre fekvő olaszországi Tonaleig utaznia.
Mi, magyarok, persze, főleg Ausztriát és Szlovákiát preferáljuk. Ausztriában Muraut (50 cm) és Lachtalt (65 cm), északi szomszédunknál pedig Donovalyt (50 cm).
Aki nem szeret utazni, vagy a pénztárcája nem engedi, az már idehaza is hódolhat kedvenc sportjának. A legnagyobb honi sícentrum az eplényi Nordica Síaréna, ahol több mint 7 kilométernyi pálya és 7 lift szolgálja a sportágat. De a Mezőföldön is lehet síelni: a Dunakömlőd melletti mesterséges síterepen 58 méteres szintkülönbség és 400 méteres pálya várja a síelőket. Már amikor van hó. Most nincs.
A síelés és a snowboard költséges sportág. Kalkulációink szerint a legdrágább felszereléssel, Európa legdrágább pályaszállásán (St. Moritz, Svájc) egyetlen nap több mint 2 millió forintba kerül. Ennél lényegesen olcsóbban megússzuk, ha itthon maradunk, vagy valamelyik szlovák síterepet választjuk, felszerelésünket pedig kölcsönözzünk, akár itthon, akár külföldön, a pályánál. Persze, aki az év nagy részét különböző síterepeken tölti, az inkább vásároljon.
Pályaárak
- Magyarország
napijegy: 2500–6300 Ft
hetijegy: 16 900–27 000 Ft
- Szlovákia
napijegy: 20–36 euró
hetijegy: 86–192 euró
- Ausztria
napijegy: 40–50 euró
hetijegy: 250–270 euró
- Svájc
napijegy: 10–75 frank
hetijegy: 410 frank
- Szlovénia
napijegy: 25–35 euró
hetijegy: 150–160 euró
Szállás fő/éj (főszezonban/nap)
- Magyarország: 2300–35 000 Ft
- Szlovákia: 10–150 euró
- Ausztria: 20–375 euró
- Szlovénia: 43–260 euró
- Svájc: 45–5890 frank
- A legtöbb sífelvonó – 3595 darab – Franciaországban üzemel
- A világon üzemelő 26 934 liftnek 40 százaléka az Alpokban található
- A világban ma ötven beltéri, mesterséges sípálya működik
- A legtöbb sílátogatás egy szezonban az USA-ban van, csaknem 57 millió
- A külföldről érkező síelők legnagyobb arányával Andorra büszkélkedhet, az országban sízők 92 százaléka ugyanis nem helyi lakos
Kis magyar sítörténelem
A magyar sajtó először 1837-ben írt a síelésről mint sportról: a „Regélő” c. újság téli számában jelent meg, hogy egy Ernst Jensen nevű bergeni fiatalember Pesten húszszor körbefutotta a vásárpiacot „norvég csúszkákon”. A sportszerű sízés kezdete 1892. december 4. Ezen a napon a BBTE két tornásza Bély Mihály és Demény Károly a Krisztiániából (Oslo) hozatott sílécekkel a Vérmezőn próbálkozott, majd a nem kevés kíváncsiskodó kíséretében felgyalogoltak a Kis-Svábhegyre, ahonnan a Fogaskerekű felé eső lejtőn először Demény Károly csúszott le – bukás nélkül. 1911-ben Tátraszéplakon rendezték meg az első Magyar Sí Bajnokságot. A február 4–5-én tartott versenynek 35 résztvevője volt kezdő és I. osztályú kategóriában – bajnokot csak az I. osztályban hirdettek. Az első bajnok Richard Gerin (Wien), 2. B. Weiss (Bielitz) 3. Katzander Jenő (BETE). A hazai gyengébb hóviszonyok ellenére a nemzetközi versenyeken jeles eredményekkel szerepelnek versenyzőink. 1925-ben a Jungfraujochi lesikló verseny győztese Eleőd Anikó; 1926-ban Svájcban a Szepes fivérek dobogós helyeken végeznek; a tátrai versenyekről versenyzőink 10 díjat hoznak haza.
Az egyszemélyes magyar sísport
Az 1988-ban Csíkszeredán született alpesi síelő, Miklós Edit 2011-ig Románia színeiben indult a versenyeken. A magyar állampolgárság megszerzése óta magyar színekben versenyez. 2011-ben, a németországi Garmisch-Partenkirchenben rendezett világbajnokságon szuper kombinációban 23., szuper- óriásműlesiklásban 31. helyezést érte el. A 2012. január végén St. Moritzban világkupa- versenyen 30. lett kombinációban.
Ezzel ő lett a magyar alpesi szakág első női világkupa-pontszerzője. A szocsi olimpián óriási meglepetésre 7. helyezést ért el, ami az alpesi számban, illetve az összes síszakágat tekintve is minden idők legjobb magyar olimpiai eredménye. Az MTK versenyzője.
A sízés eredetét több ezer évre becsülik, barlangi rajzok, írásos emlékek és régészeti leletek alapján. A mai síléc őse az ellipszis vagy kör alakú, vesszőből, állati csontokból készült talp, amelyet lábra erősítve megkönnyítette a közlekedést a havon, ezzel az élelemszerzést és a vadászatot. A kerek vagy ovális talpat később az ember „megújította”, megnyújtotta, és kialakult a mai síléc őse. A 20. század elején rohamos fejlődésnek indult a sízés nemcsak a versenysport, hanem a túrázás és a tömegsport is. Sorra alakulnak a nemzeti síszövetségek, Magyarország 1913-ban alapította meg Magyar Sí Szövetségét.
Nem is gondolnánk, de még a hegyekkel nem túl bőkezűen ellátott Magyarországon is több mint félmillióan síelnek vagy snowboardoznak. A lakosság 5 százaléka aktív síelő. Ugyanez az arány a szlovákoknál, cseheknél és németeknél 18, a szlovénoknál 15, a lengyeleknél 13, nem beszélve az osztrákokról, ahol minden harmadik, vagyis 3 millió ember síel. A világcsúcsot Svájc tartja: a bő 8 millió fős lakosságának 37 százaléka síel. A legtöbb síelő Németországban él (14,6 millió ember), amit szorosan követ a USA 13,6 millió síelővel – az amerikaiaknak ez azonban mindössze 4,3 százalékát jelenti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!