Ma este Hollandia ellen lép pályára a magyar jégkorong válogatott a Papp László Sportarénában a 2014-es téli olimpia selejtezőjének első fordulójában.
Ezúttal a jégre lép a sportág hazai ikonja, Palkovics Krisztián is, igaz, már nem a válogatott tagjaként. Öt társával együtt a mérkőzés előtt búcsúztatják a tavasszal, 37 évesen visszavonult „Palkó”- t. 1992-ben, 17 évesen a bolgárok ellen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, és ezt követően közel húsz éven keresztül kihagyhatatlan volt a nemzeti csapatból, 221 alkalommal viselte a címeres mezt. A klubhűség mintaképeként is emlegetik őt, mert 30 éven keresztül mindvégig egyetlen csapatban, a Sapa Fehérvár AV 19 együttesében játszott.
A búcsú alkalmából Palkovics Krisztián a VH-nak beszélt pályafutásáról, sikerekről és bánatokról, hirigről és családról.
Hétévesen ismerkedett meg a koronggal, édesanyját a munkahelyi kollégája, id. Ocskay Gábor, a székesfehérvári hokisok vezetője beszélte rá, hogy vigye le a jégre. Pályafutása szorosan kötődött ifj. Ocskay Gáborhoz, akivel soksok éven át egymás gondolatait ismerő, igen gólveszélyes csatár kettőst alkottak. Visszavonulásában csapattársa tragikus halála is szerepet játszott. Palkovics élete nagy álma teljesült 2008-ban, amikor a Japánban rendezett Divízió I-es világbajnokságon sikerült kiharcolni az A-csoportba jutást, vagyis a magyar válogatott ott lehetett a sportág elitjében. Bár ez csak rövid ideig tartott, mert azonnal ki is estek, de azóta is azon dolgozik a magyar együttes és minden játékos, hogy visszakerüljenek a legjobbak közé. „Palkó” csak azt sajnálja, hogy az ötkarikás játékokra nem sikerült kvalifikálni magukat, így pályafutásából az olimpia hiányzik.
A hokisokat elnézve, igencsak „foghíjasok”. A verekedős játékosok közé tartozott? – tettük fel a kérdést. „A hoki már csak ilyen – válaszolta. – Megy az adok-kapok, le a kesztyűt, majd puszta kézzel is egymásnak ugranak a korongozók. Fiatalabb koromban hamar felment nálam a pumpa és gyakran odaálltam bunyózni. De én is rendszeres páciense voltam a fogorvosoknak. Azért harmincon felül már elgondolkodtam, és kevesebbszer vettem részt a hirigelésben.”
A hoki veszélyei közé tartozik a nagy erővel megütött a korong, amely rendkívüli sebességgel száguld a kapu felé. Palkovics csúcsa: „több mint 140 km-es sebességgel tudtam megütni a pakkot”. Noha a beszélgetés a pénteken kezdődött olimpiai selejtező előtt zajlott, Palkovics Krisztián úgy gondolta, hogy nem okozhat gondot a továbblépés, az igazi lecke majd a 2013-as dániai selejtező lesz. Végül kíváncsiak voltunk rá, hogy miután letette a hokibotot, teljesen hátat fordít-e a sportágnak? „Ezt az egyik pillanatról a másikra nem lehet megtenni. Tagja vagyok a klub vezetőségének, lejárogatok az edzésekre, azonban fontos a civil élet is, van egy vállalkozásom. Ami pedig a legfontosabb, hogy végre a családommal legyek, mert korábban éveken keresztül »levelező hallgatója« voltam a családi életnek. Nem szeretném, ha a gyerekeim úgy nőnének fel, hogy amikor hazamegyek, megkérdezzék, ki ez a bácsi.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!