Sors döntők

Sorsdöntő vb-pótselejtező mérkőzéseket játszik a magyar női kézilabda-válogatott Németország ellen: a vesztes hosszú távra kiírhatja magát a sportág élvonalából, mert nemcsak a brazíliai vb-re nem jut el, hanem lemarad a 2012-es londoni olimpiáról is. Az első mérkőzés ma lesz Németországban, a visszavágót jövő szombaton játsszák Győrben. Mindezt annak köszönheti a női kézilabda két hajdani nagyhatalma, hogy a legutóbbi Eb-n leszerepeltek. Eközben a honi kézilabdavilágban sokak számára meglepő bejelentést hangzott el a héten: Sinka László, a kézilabda-szövetség társadalmi elnöke a hónap végén távozik a posztjáról. Sinka nyilatkozott lapunknak:

– A közeli kollégáimat nem leptem meg, mert amikor két éve megválasztottak, azt mondtam, így a Vasárnapi Híreknek is, hogy átmeneti időre vállalom az elnökösködést.

– Nagyon fontos két mérkőzés vár a magyar női válogatottra. Milyen a mérlegünk a németek ellen?

– Amióta egyesült az ország keleti és nyugati fele, azóta 23 alkalommal találkozott a két válogatott, ebből 16 magyar siker született, két találkozó volt döntetlen, és 5 meccset veszítettünk el. Ha külön is megnéznénk az NDK és az NSZK elleni találkozók listáját, akkor más lenne a statisztika, de az már a múlt.

– Ott leszünk a londoni olimpián?

– Ehhez természetesen jól kell szerepelnünk a decemberi vb-n, előtte azonban oda kell eljutnunk, túl kell lépnünk a németeken az említett világbajnoki pótselejtezőn.

– A válogatott felkészülését furcsa közjáték zavarta meg, a debreceni csapat tulajdonosa azzal állt elő, hogy anyagi gondok miatt nem engedi el a játékosait a válogatottba, aki mégis elmegy, azzal azonnal szerződést bont. Volt ennek szerepe a lemondásában?

– Szó sincs róla! Ez vihar volt egy pohár vízben, ráadásul a debreceni klubtulajdonos vissza is vonta ezt a kijelentését, így a cívis város válogatott játékosai ott voltak Tatán, együtt készültek a többiekkel a mai világbajnoki pótselejtezőre.

– Mennyiben tudta megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyeket annak idején programjában ismertetett?

– Csak nagyjából. A legfájóbb az, hogy távozott a szövetség főszponzora, és nem sikerült olyan támogatót találni, amely biztosítaná a magyar kézilabdasport anyagi hátországát, mert nemcsak a háborúhoz, hanem a sporthoz, ezen belül a kézilabdához is, három dolog kell: pénz, pénz és pénz.

– Mihez kezd ezek után?

– Nem szeretnék elszakadni a kézilabdától, hiszen annak idején magam is játszottam, igaz, nem válogatott szinten, de 1993-tól elnöki megválasztásomig a szövetség főtitkára voltam, és minden idegszálammal kötődöm a sportághoz. Remélem, találnak még olyan helyet nekem, ahol kamatoztatni tudom tapasztalataimat. Egyébként nem szomorít el, hogy nem leszek elnök, mert tulajdonképpen a napi munka és feladatok operatív megoldása az, ami engem a legjobban érdekel és izgat.

– Mikor lesz a rendkívüli küldöttgyűlés, amelyen lemond, és feltehetően megválasztják utódjának Vetési Iván miniszteri biztost, a Közigazgatási és Elektro­nikus Közszolgáltatások Központi Hiva­talának elnökét?

– Június 24-én tartjuk a rendkívüli összejövetelt, és amint hallottam, Vetési úr nagy megtiszteltetésnek veszi a jelölését. 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!