A csőd szélére került a nyári olimpiát rendező Rio, pedig korábban nyereséget reméltek a játékokból. Idehaza tovább tart a kommunikációs kampány a 2024-es játékok rendezéséért.

 
Nem számolnak, mellé állnak - Fotó: Illyés Tibor, MTI

Miközben Budapest (vagy inkább a kormány) továbbra is kiemelt projektként kezeli a 2024-es olimpiai pályázatot, egyre aggasztóbb hírek érkeznek az utolsó nyári olimpia helyszínéről. A bostoni Smith College számításai szerint a riói olimpia 10 milliárd dolláros veszteséggel zárult. A játékok 15 milliárdba kerültek – ez 4 milliárddal több mint amennyit a PricewaterhouseCoopers tavaly prognosztizált –, és mindössze 3,5-4 milliárd jött be a jegyeladásokból, a szponzorálásokból, az olimpiához közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi forgalomból és a televíziós közvetítésekből.

Az olimpia miatt előrehozott infrastrukturális fejlesztések sem lendítettek a gazdaságon: a közlekedési hálózat tovább romlott, a brazil város egyre kevésbé élhető.

Annak ellenére, hogy Rio júniusban gyorssegélyt kapott a szövetségi költségvetésből, úszik az adósságban. Emiatt alig néhány nappal az olimpia záróünnepsége után az amerikai Standard & Poor’s (S&P) három fokozattal is lerontotta Rio de Janeiro szövetségi állam adósbesorolását.

Ami az S&P kódrendszere szerint azt üzeni, hogy ha nem következik be jelentős előrelépés, akkor Rio menthetetlenül csődbe kerül vagy válságintézkedésekre kényszerül – emlékeztet a Világgazdaság. Idézzük csak fel: a Fidesz–KDNP tavaly benyújtott törvényjavaslata szerint a 2024-es budapesti olimpia nyereségéből(!) támogatnák az egészségügy fejlesztését.

Különös ötlet, főleg annak fényében, hogy a világtörténelemben eddig mindössze egyetlen olimpia volt kimutathatóan nyereséges (1984, Los Angeles), és legfeljebb Barcelona dicsekedhet azzal, hogy hosszú távon bejött neki a játékok megrendezése.

Közgazdász körökben az a konszenzus, hogy a játékok átlagosan másfélszer annyiba kerülnek, mint amennyit eredetileg terveztek. A 2012-es londoni olimpia pályázatában eredetileg 2,4 milliárd font (989 milliárd forint) költség szerepelt, ebből lett a végére 8,77 milliárd font (3600 milliárd forint).

A biztonsági költségeket eredetileg figyelmen kívül hagyó hivatalos magyar anyag 1000 milliárd forint körüli kiadással számol, ami azt jelentené, hogy alig a harmadát költenénk el 2024-ben annak, amit a britek költöttek 2012-ben. Lássuk be, ez nem túl reális forgatókönyv.

Eközben tovább dübörög a kommunikációs kampány. A héten tizenkét nagyvállalat – köztük a Magyar Telekom, a Wizz Air és a Zwack Unicum – is beállt a 2024-es budapesti olimpia támogatói közé. Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője arra számít, hogy több cég is feliratkozik majd a listára. És amíg Budapest képtelen előteremteni a 3-as metró felújításának és a metrópótló buszoknak a költségeit, a Fővárosi Közgyűlés megbízta a BKK-t, hogy az olimpiai pályázathoz kapcsolódóan készítse elő az 1-es metróvonal felújításának, valamint az ahhoz szükséges járműbeszerzéseknek a terveit.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!