Már csak három város pályázik a 2024-es nyári olimpia megrendezésére: Los Angeles, Párizs és Budapest.

 
Nyílt vízi propaganda. Interaktív olimpiai kiállítás a Dunán - A szerző felvétele

A korábban a versenyből kiszállt Bostonhoz és Hamburghoz csatlakozott a héten az olasz főváros. Az új főpolgármester, Virginia Raggi kezdettől fogva hirdette, hogy a pénzügyi gondoktól és korrupciós botrányoktól sújtott Rómának nem szabad olimpiát rendeznie. (Márpedig úgy még egyetlen város sem rendezett ötkarikás játékokat, hogy nem állt mögötte a városvezetés.)

Pedig az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) elnöke állítja: a 2024-es játékok költsége nem Róma lakosságát terhelné, és 177 ezer új munkahelyet teremtene. Giovanni Malago emlékeztetett rá, hogy a legfrissebb felmérések szerint a 18–25 év közötti fiatalok többsége támogatja az olimpiai pályázatot.

„Róma azért lépett vissza, amiért Budapestnek is kellene: nincs értelme egy ezermilliárd forintos presztízseseménynek, amikor az alapvető közszolgáltatások tisztességes ellátására is képtelen a város” – jelentette ki Pataki Márton (Együtt), a budapesti olimpiai pályázat egyik leghangosabb ellenzője. Szerinte a fővárosnak nem kellene alávetnie magát a kormány akaratának. „A pályázatot készítő Budapest 2024 Zrt. eddigi működéséből jól látható, hogy a pályázatra szánt 20 milliárd forint jelentős része a haverok zsebében köt ki. Ha ez a gyakorlat folytatódna az olimpiai építkezéseknél is, akkor Magyarország számára a rendezés évtizedekig tartó pénzügyi válságot eredményezne” – írja az Együtt alelnöke.

Eközben a kormány felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy írja alá a pályázathoz szükséges úgynevezett garancialevelet, amelyet október 7-ig kell benyújtani a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Ebben az szerepel, hogy állami pénzen épülnének a sportlétesítmények, az olimpia és médiafalu, a Nemzetközi Közvetítési Központ és a Médiaközpont. A miniszterelnök egyben arra is ígéretet tesz, hogy a kormány a játékok rendezéséig megoldja a főváros közlekedését és a sportolók biztonságos utaztatását.

Óriások harca. „Királyi utat” vizionálnak maguknak a párizsiak most, hogy Róma is visszavonta pályázatát a 2024-es olimpia rendezési jogára – derült ki a Radio France tudósításából.
A francia sajtóban korábban is úgy emlegették az ötkarikás játékokért vetélkedő Budapestet, mint „bolhát az óriások között”, most viszont már csak egy valódi ellenféllel számolnak: Los Angelesszel. A L’Express hetilap egy évvel ezelőtti „Mit érnek Párizs ellenfelei?” című cikkében Dávid és Góliát történetét idézte a magyar jelöltséggel kapcsolatban, a magyar szervezők tapasztalatlanságát és a sport- és közlekedési infrastruktúra fejletlenségét hozta fel negatívumként.
A sport365.fr sportoldal ennél eggyel elegánsabban fogalmazott: „minden tiszteletünk a magyar szervezőbizottságé, de minden kétség nélkül kijelenthetjük: Párizs útjában egy akadály áll, és az Los Angeles”.
SZ. Á.


Az olimpia még csak vágyálom, a 2017-es vizes világbajnokságot viszont már korábban megnyertük.
Hogy érzékeltessük, mi várna ránk egy olimpia rendezése esetén, érdemes egy pillantást vetni a vizes vb pénzügyeire. Az eredetileg 25–35 milliárdosra tervezett rendezési költségek mostanra 90 milliárdra duzzadtak, és a hvg online éppen a héten szellőztette meg, hogy még mindig nincs kivitelező a margitszigeti Hajós-Széchy Uszoda felújítására, mert a pályázatra továbbra is csak drágább ajánlatok érkeztek, mint amennyit a munkálatokra szántak.


A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát – derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első közvélemény-kutatásából.


Hogy pontosan mennyibe kerülne a budapesti olimpia megrendezése, senki nem tudja. A szervezők beszéltek már 2 és 3 ezermilliárd forintról is, hangsúlyozva, hogy a befektetés mindenképpen megtérül. Andrew Zimbalist nemzetközi hírű közgazdász a Time magazinban azt írta, hogy manapság egy nyári olimpia 15 és 20 milliárd dollárba (kb. 4200 és 5600 milliárd forint) kerül. „Egy kis szerencsével a rendezés termelhet 4 és fél milliárd dollárnyi (kb. 1265 milliárd forint) bevételt – így legalább egy 5 és 10 milliárd dollár közötti hiányt termelve” – írta Zimbalist.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!