A hirtelen szívhalál ezerszeres kockázatát állapították meg azoknál a magyar élsportolóknál, akiket azonnali eltiltásra ítéltek az orvosok. Átfogó szűrővizsgálaton ment keresztül a magyar sport elitje, túlnyomó többségük egészséges, de volt, akit szoros kontroll alá vontak, és mintegy ötven esetben azonnali, kisebb kardiológiai beavatkozásra volt szükség.
A focista Fehér Miklós, a jégkorongozó Ocskay Gábor és az olimpiai bajnok kenus, Kolonics György halála óta úgy érezhetjük – talán nem is alaptalanul –, hogy a magyar sportot különösen sújtják ezek a tragédiák. – A fordulópontot Kolonics György 2008-as halála jelentette – nyilatkozta lapunknak Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója.
A tragédiát követően a Magyar Olimpiai Bizottság is komolyan foglalkozott a megelőző szűrővizsgálatok kérdésével, és az élsportolók közül egyre többen jelentkeztek önként a kivizsgálásra. Az egyetemen az elmúlt időszakban EKG, szívultrahang, valamint egyéb, modern képalkotók (MR, CT) segítségével mintegy 1500 sportolót vizsgáltak meg. Köztük volt a magyar sport elitje: a páciensek több mint 100 olimpiai éremmel rendelkeznek. Az átfogó vizsgálatsorozat célja az úgynevezett sportolói normálérték meghatározása volt. Erre azért van szükség, mert a rendszeres sportolás hatására a szívizom éppúgy változhat, mint bármely más izom a testen, így annak rendellenességeit nem egy átlagos, hanem egy sportolói szívhez kell hasonlítani.
A vizsgálat nem volt hiábavaló, lehet, több sportoló esetében életet is mentett: többeket szoros kontroll alá vontak az orvosok, mintegy 50 versenyzőnél pedig azonnali, kisebb beavatkozásra is szükség volt ahhoz, hogy folytathassák pályafutásukat. Nyolc sportolónál viszont az élsport azonnali befejezése jelentette az egyedüli megoldást. Az ő esetükben akár ezerszeres kockázata is lehetett volna a hirtelen szívhalálnak.
A hirtelen szívhalál Magyarországon a vezető halálokok közé tartozik, évente 20-25 ezer ember hal bele. A tragédiák gyakorisága a sportban abból adódik, hogy a veleszületett rendellenesség miatt amúgy is beteg szív az öt-hatszoros teljesítményfokozás, a csúcsra járatás hatására hamarabb reagál életveszélyes ritmuszavarral. Tehát nem az élsport teszi beteggé a szívet, csak épp a beteg szívnek az élsport végzetes lehet. A kérdés persze az, vajon elébe tudunk-e menni a tragédiáknak? Merkely Béla szerint korábbi kutatások megállapították, hogy alapos, a sportoló családjának kórtörténetére is kiterjedő, valamint a legmodernebb eszközök segítségével elvégzett vizsgálatok segítségével az esetek közel 90%-a megelőzhető. Persze csak akkor, ha nem kerül olyan teljesítménynövelő szer a szervezetbe, amelynek hatásait nem ellenőrizték. „Tiszta verseny esetében nem érhet minket meglepetés, azt viszont tudjuk, hogy a régi típusú, férfi nemihormon-tartalmú szereknek, illetve az újszerű, növekedésihormon-készítményeknek pontosan nem meghatározható, de káros szívhatásuk van” – tette hozzá a professzor.
A sportkardiológia az orvostudomány gyorsan fejlődő ága. Az új technológiai vívmányok között már nemcsak a sportoló élettani jeleit aktivitása közben figyelő úgynevezett telemetriás öveket, de beültethető defibrillátort is találunk. Utóbbi egy belga futballista életét mentette meg nemrégiben: a játékos meccs közben egy ritmuszavartól ugyan összeesett, de miután a készülék automatikusan újraélesztette, felkelt. Magyarországon egyelőre az is óriási előrelépést jelentene, ha minden sportpályán lenne olyan készülék, amellyel időben meg lehetne kezdeni az újraélesztést.
Merkely Béla szerint a sportkardiológia más téren is bevetésre kerülhet: „a legmodernebb képalkotók segítségével már egészen fiatalon el lehet dönteni, hogy a gyerek mondjuk vízilabdában, evezésben, vagy inkább atlétikában érhetne el sikereket”. Idehaza ettől még nagyon messze vagyunk, hiszen jelenleg a szűrővizsgálatok sincsenek finanszírozva. (Egy szív CT, vagy MR vizsgálat mintegy 100 ezer forintba kerül.) A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja is egyéb tudományos kutatásainak költségvetéséből fedezi a sportolók tesztjeit. Az igazgató a megoldást a sportbiztosítási rendszer bevezetésében látja, ám ennek egyelőre a körvonalait is alig látni. Szerinte a legfontosabb így most az, hogy a remélhetőleg egyre kevesebb tragédiából egyre többet tanuljunk. Ennek megfelelően ígéri, hogy a jövő évi londoni olimpiára készülő valamennyi sportoló átesik a komplett szűrővizsgálaton.
Sportolók, akik hirtelen szívhalálban hunytak el:
2002. július 20. Dárdai Balázs, a Barcs labdarúgója – a sokszoros válogatott Dárdai Pál öccse – egy körmendi tornán mérkőzés közben lett rosszul. (23)
2003. június 26. Marc-Vivien Foé, a Manchester City játékosa a Konföderációs Kupán a Kamerun–Kolumbia elődöntőben a 73. percben összeesett. (28)
2004. január 26. Fehér Miklós, a portugál Benfica csatára egy bajnoki mérkőzés hosszabbításában kapott szívinfarktust, majd elhunyt. (24)
2006. január 6. Zavadszky Gáborra, az AEL Limasszol légiósára lakásán talált rá a csapatorvos, halálát érelzáródás okozta. (31)
2007. február 26. Damien Nash, a Denver Broncos amerikai futballistája egy kosárlabda-mérkőzésen esett össze, és a kórházban sem tudtak rajta segíteni. (25)
2007. augusztus 28. Antonio Puerta, a Sevilla labdarúgója egy bajnoki mérkőzésen a pályán, majd az öltözőben is elájult. Három nap múlva halt meg. (23)
2008. július 15. Kolonics György, kétszeres olimpiai bajnok kenus az olimpiai felkészülés hajrájában, edzésen, szívmegállás következtében vesztette életét. (36)
2008. október 14. Alekszej Cserepanov, az egyik legtehetségesebb orosz jégkorongozó egy KHL-mérkőzés közben halt meg. (19)
2009. március 25. Ocskay Gábor, válogatott és az Alba Volán jégkorongozója otthonában, heveny szívelégtelenségben hunyt el. (33)
A nyolc eltiltott sportoló nevét a Kardiológiai Központ igazgatója nem árulhatta el, de mint elmondta, egészen kiváló, első osztályú sportolók is vannak köztük, de olimpiai kerettag nem. Kasza Róbert éppen Merkely Béla csapatának köszönheti, hogy ott lehet Londonban. Az öttusázónál szíveltérést diagnosztizáltak, majd eltanácsolták a versenyzéstől. Ebbe azonban nem nyugodott bele, és további vizsgálatokat kért. A Semmelweis Egyetemen végül megállapították, hogy az elváltozás veszélytelen, így folytathatta pályafutását. Kasza ezt követően a júliusi Világkupa-döntő megnyerésével sportágában első európaiként biztosította helyét az ötkarikás játékokon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
