Jelentősen átalakulhat az úgynevezett látványsportok finanszírozásának rendszere a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás hatására. A csomag legfontosabb eleme, hogy a labdarúgás, a jégkorong, a kézi-, a kosár- és a vízilabda támogatói adókedvezményben részesülnek.

 

Szakemberek szerint azonban csak a jövő év elején kapja meg Magyarország az EU áldását – ha egyáltalán megkapja. A törvény ugyanis ellentétes az unió versenypolitikájával. A sportvállalkozás ugyanolyan piaci versenyágazat, mint az élelmiszer-kereskedelem vagy bármilyen más szolgáltatás. Ha az állam a versenyszektor egyik résztvevőjét támogatja, rontja a másik szektor esélyeit. Ezért az unió általában tiltja a tagállamok számára az üzleti vállalkozások támogatását – és ez igaz a profi sportra is. A parlament költségvetési bizottságában éles vita volt arról, miért éppen a labdarúgás, a kézi-, kosár- és vízilabda, valamint a jégkorong élvezné a kiemelt szerepet. Miért zárják ki a körből az alapsportnak tekinthető úszást és atlétikát, a tornát vagy a birkózást és a vívást, illetve a legtöbb olimpiai érmet szállító kajak-kenut?

A szocialisták szerint a labdarúgás teljesítménye és színvonala évtizedek óta nevetséges, nem méltó a támogatásra. Az ellenvélemény szerint azonban a csapatsportok nevelési szempontból jobbak, mint az egyéniek. Ráadásul a korábbi rendszerben évtizedekig az egyéni sportokat preferálta az állam, aminek következtében a vízilabdát kivéve kiemelkedő csapateredmények nincsenek is. A kiemelésre pedig azért volt szükség, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek. A sportszakma is vitatja az öt csapatsportág kitüntetését, amelyek közül csak vízilabdában és talán női kézilabdában tartozunk a világ élvonalába. Arról pedig még senki nem beszélt, hogy a körülbelül ötvenmilliárdos adó- és illetékkiesést miből pótolják. A törvény által nyújtott adókedvezmény az öt kiemelt látványsport szakszövetségét, vagy élvonalbeli sportszervezetét támogató magánszemélyeknek, vagy gazdasági társaságoknak ad jelentős adókedvezményt. Már a csökkentett, tízszázalékos társasági adóval számolva is 100 egységnyi támogatás után 110 egységnyi adókedvezmény vehető igénybe, míg magasabb adóalap esetén az adókedvezmény a 119 egységet is elérheti. Ráadásul a könnyítést három éven keresztül érvényesíteni lehet. A törvény által nyújtott másik kedvezmény, hogyha ezen sportágakban a támogató sporttelepet épít, mentesül az illetékfizetés alól. Sárközy Tamás egyetemi tanár szerint a helyes célt úgy lehetett volna megvalósítani, ha jóval szűkebb körben – talán csak a labdarúgásnál – és jóval kisebb mértékben – a szponzoráció 20 százalékának erejéig – vezetjük be a kedvezményt. Minél több sportág jut pénzhez, annál népszerűbb az előterjesztő, de annál kisebb az esélye a brüsszeli jóváhagyásnak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!