Kezdődhet a visszaszámlálás, egy év múlva ugyanis fellobban a láng az első dél-amerikai olimpia megnyitóján, Rio de Janeiróban. A várakozást azonban egyelőre nem csak izgalom, de aggodalom is jellemzi.
Brazília nagyjából félúton tart a sportvilág két legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye közt, hiszen alig egy éve még az ottani labdarúgó-világbajnokságra figyeltünk. Annak a tornának a költségei végül – hivatalosan – 15 milliárd dollárra (átszámítva mintegy 4200 milliárd forintra) rúgtak, és a friss becslések szerint nagyjából itt tart most a jövő évi ötkarikás játékok büdzséje is.
Két ilyen hatalmas esemény két éven belüli megrendezése bármelyik országot próbára tenné, nem csoda, hogy hasonlóra legutóbb az USA vállalkozott, amely az 1994-es futball-vb után '96-ban olimpiát rendezett Atlantában. Ami Brazíliát illeti, a foci-vb-n, ha nem is zökkenőmentesen, de összességében sikeresen (no, nem a hazaiak szereplését nézve…) túl vannak, de a többség egyetért abban, hogy a neheze még csak most jön. Nem olyan régen, alig egy éve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, John Coates a brazil előkészületekkel kapcsolatban a „legrosszabb, amit valaha láttam” kifejezést használta. Akkor Rio „készenléti állapotát” 10%-osra becsülték, ami elég ijesztő, főként, hogy hasonló fázisban még a jelentős csúszásokban lévő, kis túlzással azóta is az olimpiát nyögő Athén is 40%-os értékelést kapott.
A brazilok azóta rákapcsoltak, és bár még mindig van lemaradásuk, a legfrissebb jelentések már inkább csak hónapokat, mint éveket említenek ezen a téren. Az építkezésekkel tehát alighanem utolérik magukat a szervezők, ám akad legalább négy másik dolog, ami nem ad okot a nyugalomra.
Első helyre mindenképp a gigaberuházások körüli tiltakozás kívánkozik, hiszen már a foci-vb alatti milliós tüntetések idején is egyértelművé vált, a szociális gondok hadával küzdő brazil társadalom egy jelentős rétege a háta közepére sem kívánja az új sportlétesítményeket. A leggyakoribb kritika az építkezések kapcsán a korrupció, valamint az, hogy a beruházások valójában csak egy szűk, gazdag réteg javát szolgálják – sokszor a szegény családok otthonainak kisajátítása árán. Szakértők is hozzáteszik, nem ideális, hogy a fejlesztések szinte kizárólag Rio egyik legfejlettebb negyedét, Barra de Tijucát érintik, míg a felzárkóztatásra szoruló kerületek nem sok előnyét látják az olimpiának. Pedig követendő példaként ott van London, amely a 2012-es játékokat kimondva is a korábban kissé lesajnált East End városrész „felélesztésére” használta.
Nem lehet elmenni szó nélkül a riasztó bűnözési statisztikák mellett sem, mert bár a helyi szervek az utóbbi években sokat tettek a helyzet javulásáért, az olimpiához közeledve megint emelkedik egyes bűncselekmények, például az utcai támadások száma. A hírek szerint a biztonsági erők létszáma Londonhoz képest másfélszeres, 60 ezer fő lesz, ami már majdnem annyi, amennyien a szeptember 11. utáni első nyári olimpia (2004, Athén) rendjére vigyáztak.
Sokan teszik szóvá a Rio de Janeiro környéki vizek szennyezettségét is, amely a vitorlás, az evezős és a kajak-kenus versenyeket is érinti, de különösen nem lennénk a triatlonosok és a hosszútávúszók helyében, ha be kell merészkedniük a beömlő tisztítatlan szennyvíz és a rengeteg hulladék miatt sportolásra jelenleg alkalmatlan öblökbe.
A szervezők a sikeres pályázáskor még a probléma teljes körű megoldását vállalták, ezt azóta úgy módosították, hogy „igyekeznek 80%-ban megtisztítani” a versenyzésre használt szakaszokat.
Brazília ráadásul az utóbbi időben 40 éve nem látott szárazsággal küzd, ami egy olyan ország esetén, amely az elektromos áram 70%- át vízi erőművekben állítja elő, egyenlő az energiaválsággal. Már a futball-vb előtt is 5 milliárd dollárt kellett költeni az energia egyéb úton történő pótlására, és a probléma vélhetően az olimpia cechjét is megdobja majd, hiszen bármi áron el kell kerülni, hogy a játékok alatt fennakadás legyen az ivóvízvagy az energiaellátásban.
Miközben tehát a sportolók a kvótákra hajtanak, a rendezők sem dőlhetnek hátra, hiszen látszik, bőven van még mit tenniük. Csak reménykedhetünk, hogy a fentiek közül végül egyik sem árnyékolja be az olimpiát, és a világ kalapot emel Brazília előtt. Egy évük mindenesetre még van a felkészülésre.
A 2016. augusztus 3-án kezdődő riói olimpiára 7,5 millió jegyet bocsátanak áruba, ez mintegy 200 ezerrel kevesebb, mint a londoni játékok esetén. A szervezők elhatározásának megfelelően a belépők fele 70 realba (átszámítva kb. 6000 forintba) vagy kevesebbe kerül majd, a legolcsóbbakért 40 realt (3500 forintot) kérnek el. A legdrágább jegyek természetesen a nyitóünnepségre szólnak, ott a legjobb székekért 4600 realt (390 ezer forintot) kell fizetni.
Rio de Janeiróban a nyári időszakban 5 órával mutatnak kevesebbet az órák, mint Magyarországon, vagyis az események várhatóan magyar idő szerint délután 3 óra és éjjeli 3 óra között zajlanak majd. Vannak azonban kivételek a játékokat az USA-ban közvetítő NBC tévétársaság lobbijának „hála”, ugyanis az úszódöntők amerikai főműsoridőben lesznek, ami idehaza a nem épp ideális éjjeli 3 és hajnali 5 óra közti idősávot jelenti.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!