Ha azt írjuk: Kalász Tibor, kevesen kapnák fel a fejüket. De ha azt, hogy Kaján Tibor 95 éves lett, mindenki tudja, hogy a magyar karikatúra Nagyemberét köszöntjük. (Jó, tudom: egy-egy szakmának csak nagyasszonya lehet, de vajon miért nincs nagyembere?)

 
TETTAMANTI BÉLA: ÉLETMŰÁCSOLAT/KAJÁN95

Kalászból úgy lett Kaján, hogy ötödikes korában, a Vörösmarty Reál Iskola tanulójaként a természetrajztanárukról készített karikatúrát, ami társai elismerése mellett igazgatói megrovást és egy nevelő célzatú osztályismétlést is eredményezett. „Az ilyen kaján alakra nincs szükségünk, csak rontják az osztály szellemét!” – mondta a sértett pedagógus, aki tudtán kívül megajándékozta a legtalálóbb művésznévvel.

Ritka tünemény: nemcsak az újságolvasók, hanem a szakma is szereti, tiszteli. Életművét felsorolhatatlan rajz, kötet, illusztráció, kiállítás és díj övezi; ez utóbbiból egyetlen hiányzik: a Kossuth-díj. Vélhetően azért – ahogy egyik szakmabeli megfogalmazta –, mert a díjat odaítélő bizottság tagjairól is készíthetett néhány karikatúrát…

Hogy hogyan vélekedik a világról és rajzairól – íme, néhány idézet, tőle.

Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra! * A karikatúra lapszéli jegyzet a történelem margójára. * A Rákosi-korszakban az én rajzaim nem voltak elég vonalasak. * A politika szegényít, és nem gazdagít; ha gazdagít, akkor csak önmagát. * A humor az ember méltóságát őrzi meg.

Őrizze még sokáig!

2016. május 17-én került nyilvánosságra a hír:
Meghalt Kaján Tibor
(a szerk.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!