Nicolae Ceauşescu nemigen szívlelte a focit. Inkább a medvevadászatot. A családtagjai annál inkább. Nagyobbik fia, a matematikus Valentin a Steaua névre hallgató sztárcsapatot gondozta (mellesleg: ő volt a család fekete báránya, anyja a házassága miatt kitagadta), ami úgy értendő, hogy könnyen kijárt nekik mindent, ami kijárható volt. Bölöni László bőségesen tudna mesélni erről.

A Conducator sógorának – ElenaCeauşescu fivérének – Marin Barbulescunak kisebb falat jutott: az FC Olt. Annak ő lett az elnöke, ámde az FC Olt így sem volt akármi vagy akárki. Tudniillik ez a nem jegyzett futballcsapat Nicolae Ceauşescu szülőfalujában, az idővel várossá terebélyesedett Scornicestiben tevékenykedett, és a diktátor kegyéből a negyedosztályból szinte a villámsebességével emelkedett fel a román NB I-be. Az 1977/78-as harmadosztályú bajnokságot úgy nyerte meg, hogy utolsó meccsén éppen a szükséges gólarányjavítással (18-0!) verte meg a megyeközpont csapatát, a Slatinát, rá egy évre első lett a másodosztályban is, két év múltán pedig már negyedik az elsőben. Igaz, ennél magasabbra nem vitte, mert a csúcsposztokat „rezerválták” a Steauának (HM), a Dinamónak (belügy), a Rapidnak. Közben az FC Oltban azért megfordult néhány szupersztár, kiknek a neve a magyar fülekben is ismerősen cseng: Balaci, Dumitrescu, Bumbescu, Petrescu, Munteanu, Piturca. (Sajnos nem egyidőben.) Romániában mindenki tudta, miért sikerült ezeket az embereket, ha rövid időre is, de „elhappolni”. Még inkább tudták, hogy a Conducator poros falujából 17 település összevonásával hogyan lett város, miként épültek a panelházak, hogyan létesültek munkahelyek, s végül: miért épp a tehénlepényként elterülő, úgy egyharmadnyi Balaton nagyságú Scornicesti kapott egy remek, 18 ezer néző befogadására képes stadiont. Hát mert a Vezér ott született.

A stadion 1986-ban készült el, és három év múltán már vége volt mindennek. Neki is, Elenának is, mint tudjuk. (Barbulescu, a sógor még él, a Ceauşescu-szülőház tőszomszédságában tengeti öreg napjait egy szép villában. Amelyhez képest azért a diktátor háza tyúkól – ahogyan egy élelmes román újságíró fogalmazott…)

De leginkább az FC Oltnak és a stadionnak fellegzett be. Mihelyt a jótevő kivonult a történetből, árvák maradtak. Amint múltak az évek, senkinek nem volt kedve focizni arrafelé („szagos” volt a hely), és a klub lassan, de biztosan visszasüllyedt oda, ahonnan elindult: a negyedosztályba. Maga a stadion nyomorúságos képet fest. Néző és csapat híján (Scornicestinek ma 12 ezer lakója van, a többség munkanélküli) ebek harmincadjára jutott. Kívülről nézvést még mindig álmélkodik a turista, hogy miként került ebbe a (most már félig-meddig) porfészekbe ez az impozáns építmény – de ami bent van, arról érdemes megnézni egy fotóalbumot.

Rom rom, roncs roncs hátán. A város nem tud a hajdani öltözőkkel, alagsori létesítményekkel mit kezdeni. Pár évvel ezelőtt kiadták a helyiségeket egy varrodának; azóta az is bedobta a törülközőt. Beruházóra várnak, de tudják, hogy nem fog jönni, hiszen a stadionba másfélszer annyi nézőt kéne betuszkolni, mint ahány ember (a csecsemőket is ideértve) a „szülőhelyen” él. Kilátástalan. Nincs is mit nézni.

A környéken borostás nyugdíjasok sörözgetnek. Ládaszám. A por mindent belep. De az emlékek elevenek és élnek. Emlékszel Ilie Dumitrescu átadásaira? Arra, hogy Dan Petrescu hogyan tudott belépni jobbról? Hogy milyen zseniális volt Piturca? (Négy évig játszott itt, mielőtt átigazolt volna a Steauába.) Tele volt a stadion, még saját fúvószenekarunk is játszogatott olykor. Meg a hangosanbeszélő átvette a bukaresti rádió élő közvetítését, nem csak láttuk, hallottuk is, ami a pályán zajlik. Most meg se munka, se foci. (Ha jól látom, az FC Olt pillanatnyilag a 15. helyet foglalja el a negyedik osztályban.)

Hát így van ez, ha a Nagy Ember falujába túlméretezett stadiont építenek, ha mesterségesen nagycsapatot csinálnak abból, aminek kicsinek kéne maradnia – s aztán, ha a nagy emberből kis ember lesz vagy épp semmi, akkor egy varázsvessző intésére mindenki menekül, mint ama patkányok a süllyedő hajóról. Felkészül: Felcsút.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!