Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a bevezetés tapasztalatait összegyűjtve előítélet-mentesen közelítsük meg a széles körben vitatott Alaptörvény Asztalát.

Mint ismeretes, dr. Szabó Erika államtitkár levélben fordult az önkormányzatok jegyzőihez, hogy helyhatóságuk ügyfélforgalmi helyiségében helyezzék el az Alaptörvény Asztalát és egy széket. Kérte, hogy az Alaptörvényt középen, a 28. oldalnál nemzetiszínű zsinórral átkötve erősítsék az asztalhoz. Rendelkezett továbbá az asztal üveglappal történő lefedéséről, dekoráció elhelyezéséről, egy tollnak nemzetiszínű zsinórral az asztalhoz történő rögzítéséről, egy nyomtatott betűs „AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA” felirat kifüggesztéséről, s arról is, hogy az önkormányzatok jelöljenek ki felelős munkatársat az asztal méltó szolgálatára és gondozására.

Mint a fentiekből látható, az államtitkár egészen apró részletekre is kitért, de számos kérdést nyitva hagyott. Nem rendelkezett például arról, hogy hány lábú legyen az Alaptörvény Asztala, ezért a legtöbb helyen a default négylábas megoldást választották. Szerintünk az önkormányzatok most sikeresen hozzájárulhatnának a héten bejelentett takarékossági kormányprogram sikeréhez, ha a négylábú Alaptörvény Asztalokat egységesen háromlábúra cserélnék ki. Így az államigazgatási szervek tervezett negyvenmilliárdos megtakarítását még plusz legalább háromezer asztallábbal megfejelhetnék.

Körtelefonunkra válaszolva egyébként megtudtuk, hogy a legtöbb helyen nincs tumultus az Alaptörvény Asztalánál, akár még aznapra is elfogadnak asztalfoglalást. Talán több fiatal feküdne rá az Alaptörvényre – hallottuk –, ha az önkormányzatok engedélyeznék a plankingolást. A planking – mint ismeretes – az ifjúság körében szélsebesen terjedő hóbort, amelynek követői extrém helyeken hasra fekszenek, erről fényképfelvételt készíttetnek, amit a világhálón közzétesznek. Sajnos az államtitkár nem rendelkezett arról, hogy indokolt esetben rá lehet-e hasalni az Alaptörvény Asztalára, mint extrém helyre, az önkormányzatok önállósága pedig ma még nem terjed odáig, hogy ezt saját hatáskörben engedélyezzék.

Nincs központi előírás arról sem, hogy egy-egy alkalommal mennyi időt lehet szánni az Alaptörvény tanulmányozására. Azt azért meg kellene akadályozni, hogy időmilliomos nyugdíjasok fél napokig foglalják a helyet az Alaptörvény Asztalánál az asztalszolgával fecserészve, hátráltatva a többi állampolgárt az Alaptörvény megismerésének folyamatában. De persze akadhatnak aktív állampolgárok is, akik módszeresen, alaposan, idejüket nem kímélve ismerkednének az Alaptörvénnyel. Az ő igényeiket kiszolgálandó meg kellene fontolni az Alaptörvény Ágya felállítását. Biztosítani lehetne, hogy az erre igényt tartó állampolgár(nő) az Alaptörvény egy díszpéldányával tölthesse az éjszakát beható tanulmányozás céljából. A tapasztalatok szerint egy önfeledt éjszaka az utolsó korlátokat is képes lebontani ember és törvény között.

Az asztalnál meg lehet rendelni az Alaptörvény Kövér László házelnök kézjegyével ellátott különkiadását. Az első napok tapasztalatai alapján érdemes volna lehetővé tenni a megrendelés előtti próbát azoknak, akik a gyakorlatban is látni szeretnék az Alaptörvény működését. Számtalanszor tapasztalhattuk ugyanis, hogy valami a boltban még kiválóan fungál, de mire hazavisszük, bedöglik. Kíváncsiak némelyek, hogy az Alaptörvény ugyanúgy működik-e mondjuk a Havanna lakótelep paneljeiben, Gyöngyöspata vályogházaiban, illetve a csepeli erdő faágakból tákolt kalyibáiban is, mint az ügyfélszolgálaton.

Könnyebben meg lehetne idézni az Alaptörvény szellemét, ha engedélyeznék az Alaptörvény Asztalának táncoltatását szellemidéző szakember közreműködésével. Tisztázni kéne a továbbiakban, hogy felszolgálható-e szeszes ital az Alaptörvény Asztalánál, kirakható-e oda ebből a célból söralátét méretű Nemzeti Hitvallás. Meggondolandó, nem fokozná-e a nagyközönség érdeklődését, ha nemzeti jellegű ételeket is felszolgálnának az Alaptörvény mellé, elfogadható önkormányzati árakon.

Az ötlet továbbfejlesztéseképpen az Alkotmány Asztalával, a NENYI-vel mintegy térbeli háromszöget alkotva fel lehetne állítani az önkormányzatoknál a Forradalom Fülkéjét is, hogy az állampolgárok a dolgos hétköznapok során is újra és újra megélhessék a fülkeforradalom katarzisát. A Forradalom Fülkéjének magassága szabványosan 193 cm, szélessége 77 cm, mélysége 114 cm lenne. Belsejében a farostlemezből készült írópolcra nemzetiszín zsinórral tollat rögzítenének.

A Forradalom Fülkéjét kívülről piros-fehér-zöld drapéria borítaná, bejáratán az ország hivatalos címerével díszített függöny biztosítana diszkréciót az extázishoz.

Na, azért lassan-lassan csak egyenesbe jövünk majd!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!