Szüljék tele a világot, ezt várja a kormány a magyar nőktől. Az nem teljesen tiszta, hogy határon belül vagy kívül kellene babacunamit produkálni, ugyanis ellentmond egymásnak a kabinet gazdaság- és népesedéspolitikája. Jelenleg 400 ezer hazánkfia él külföldön, és további 370 ezer vágyik el innen. Ha semmi nem változik, szegények és nyugdíjasok, illetve szegény nyugdíjasok hazája leszünk.

 
VH, 2017. május 27.

Álljon itt három állítás. Az első az, hogy Varga Mihály kirúgta a Vállalkozz itthon, fiatal! nevű kormányprogramot menedzselő szervezet vezetőjét. Az ok, hogy bár a mondás szerint a program résztvevői akár hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak, senki nem látott egy forintot sem a beígért dotációból.

A kormányzat szavára többen hitelt vettek fel és eladósodtak. A második állítás az, hogy Kövér László szerint remek versenyelőnyt jelent a magyar fiataloknak, hogy idehaza alacsonyak a bérek, ugyanis így a Nyugatra spriccelő hazánkfiai megelégszenek szolidabb fizetéssel, így szívesen alkalmazzák őket odakinn. Illetve az alacsony bér másik előnye, hogy idecsábítja a multikat.

A harmadik állítás Orbán Viktoré, aki kvázi nemzetszaporítási tervet hirdetett, és deklarálta, hogy 30 ezer magyarral kell többnek lennie 2030-ra, mint amennyi most lakja ezt az országot. A miniszterelnöki demográfiai direktívának pedig teljesülnie kell, így (Németh Szilárd Fidesz-alelnök és rezsibiztos szíves közlése szerint) a nőknek tele kell szülniük a világot.


Igazából a kormánynak jó

A három mondásból az első kettő koherens.

A nemzetgazdasági miniszter csak azt követően tette lapátra lusta beosztottját, hogy a sajtó kiderítette: gyakorlatilag megfeneklett a program. Az üzenet egyértelmű: a kormány kizárólag szóban kívánja megállítani a kivándorlást. Az ugyanis a legégetőbb problémáira jelent gyógyírt.

Elsősorban nem kell érdemben emelni a hazai béreket, ugyanis aki kevesli – és képzettsége lehetővé teszi –, úgyis odébbáll.

(A béremelés egyik akadálya, hogy még az idei ötszázalékos járulékcsökkentés után is irgalmatlanul magas terhek rakódnak a járandóságokra, a nettó bér 180 százalékát kell befizetni közteherként – ezzel Magyarország a sarcrekorder a kelet-közép-európai régióban.) Másrészt a kint dolgozók érdemben támogatják itthon maradt hozzátartozóikat.

(A becslések szerint mintegy 1200 milliárdot kereshetnek évente a kint robotoló magyarok, ebből 300–500 milliárdot utalhatnak haza.) Így a fizetésemelésen kívül a szociális támogatások rendszerét is nyugodtan kurtíthatja a kormány.

Harmadrészt a hazaküldött pénzek lehetővé teszik, hogy a rokonság kicsit többet vásárolhat, több szolgáltatást vehet igénybe, ez pedig felpörgeti a gazdaságot. Negyedrészt a gazdasági migráció a társadalombiztosításnak is jót tesz. Hiszen a kivándorlók egészségügyi ellátását és nyugdíját – ökölszabály szerint – az az ország állja, ahol dolgoznak.

Így egyrészt ez nem hárul a magyar államra, de ami ennél sokkal fontosabb, javítja a korfát, hiszen a jövő generációinak kevesebb nyugdíjast kell majd eltartaniuk például 2040-ben vagy 2050-ben. (Emlékeztetőül: erre az időpontra a prognózisok szerint felborul a nyugdíjas és aktív dolgozói arány, és minden munkásemberre két idős jut majd.)

Erre rímel Kövér házelnök állítása.

Amit annyival érdemes árnyalni, hogy – pont a tömeges kivándorlás miatt – minőségi munkaerővel nem tud beruházásokat csábítani Magyarország, így inkább az alacsony hozzáadott értékkel dolgozó vállalkozásokat vonzza, ezeket hívja a köznyelv összeszerelő üzemeknek. Az itt dolgozóknak pedig kicsinyke a fizetésemelési esélyük, hiszen ha magasabb bért kellene fizetnie, a cég inkább továbbállna.


Kettős gyarapodási akadály

Éppen ezért meglehetősen nehéz értelmezni Orbán Viktor „30 ezerrel több magyart!” direktíváját – hiszen az szembemegy a gazdaságfilozófiával.

Ugyanis a népesedési mestertervnek egyszerre két problémát kell orvosolnia. Az egyik a belföldi „statisztika” megfordítása – ehhez a jelenlegi családtámogatási rendszer kevésnek bizonyult. (Az például igaz, hogy egy kétgyermekes családnál a családi adókedvezmény figyelembevételével a nettó bér 180 százalékára rúgó közterhek 140 százalékra csökkennek, de ez még bőven kevés a bérfelzárkóztatáshoz.)

A másik brutális kihívás a kivándorlás. Jelenleg mintegy 400 ezer magyar él külföldön, és a Központi Statisztikai Hivatal szerint pedig további 370 ezer vágyik külföldre – zömmel fiatalok és középkorúak. Tekintve, hogy a 18–49 évesek mintegy 10 százaléka már így is külföldön él, és minden hatodik magyar gyerek külföldön születik, feltételezhető, hogy még kevesebb gyerek születik majd itthon.

Ez önmagában még nem húzza keresztbe Orbán tervét, hiszen amíg a munkavállalók magyar állampolgárok, addig számol velük a hivatalos statisztika. (Emlékeztetőül: a munkanélküli-statisztika sem tesz különbséget itthon és külföldön dolgozó magyar között.)


Végleg hátat fordítanak

Csakhogy akik gyerekkel váltanak országot, vagy épp külföldön vállalnak gyereket, vélhetően nem jönnek haza. És ezért különösen vészterhes ez a 370 ezres elvágyódó tömeg. Hiszen az ország egyes részei szinte elnéptelenednek.

A belső mozgásoknak és némi bevándorlásnak köszönhetően egyedül a nyugat-dunántúli, illetve a közép-magyarországi régió gyarapodott egy kicsit, minden más terület embert veszít. Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl rohamtempóban sorvad, lassan kiürül fél Magyarország. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a régiók olyan emberhiánnyal küzdenek, ami elriaszt minden beruházást, új munkahelyet.

Marad a közmunka és a kivándorlás. Ha ugyan. Ugyanis utóbbihoz is kell némi alaptőke.

Ez hosszú távon életveszélyes – ezt  a kormány is tudja –, ugyanis két részre szakadhat az ország. Középen és nyugaton egy önmaga erejéből boldoguló réteg él majd, míg az ország déli és keleti felét olyanok lakják, akiknek életben maradása a kormánytól függ. Illetve lesz még egy hatalmas réteg, a nyugdíjasoké, kiknek életminősége szintén az államon múlik.

Ez pedig egyszerre jelent demográfiai és gazdasági csődhelyzetet.
 

A választások évét, 2018-at a Családok Évévé nyilvánította
Orbán Viktor, és a miniszterelnök ígért is rendesen a Családok
Budapesti Világtalálkozóján:
• A nagycsaládok jelzáloghiteléből a harmadik gyerek után 1 milliót
átvállalna a kormány, és minden további gyerek után szintén
1 millióval száll be az állam. És erre bizony égető szüksége is
van a nagycsaládosoknak, hiszen az árfolyamgát kifutásával
sok ezer forinttal nőtt a havi törlesztő, illetve több tízezer család
halmozott fel közüzemidíj-hátralékot.
• A nőknek, ha két gyerekük van, diákhitelük 50 százalékát nem
kell visszafizetniük, ha három csemete anyukái, akkor egyáltalán
nem kell törleszteniük. Csakhogy ez azt jelenti, hogy annak
jár kedvezmény, aki egyetem után legalább hat évig otthon van
– ami nagyban rontja elhelyezkedési lehetőségeit. Ha a kormány
valóban helyzetbe akarná hozni a nőket, akkor tandíjmentességet
biztosítana nekik.
• Tovább emelik a kétgyermekesek családi adókedvezményét.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!